A pálinkát Dr. Panyik Gáborné, a Pálinka Céh Egyesületének elnöke, és a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának egyetemi adjunktusa képviselte. A bor hazai helyzetét pedig Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elemezte. Egybehangzóan állították, egyik ágazatnak sincs könnyű dolga.
A pálinka az elmúlt évtizedek alatt sokat vesztett presztízséből, ugyanis sokáig nem a gyümölcsből készült párlatot jelentette, hanem egyszerűen szeszesitalnak hívták, ami nem igazán találkozott gyümölccsel. „A pálinka jóval később kezdett éledni, mint a bor – mondta Panyik Gáborné – aminek az az oka, hogy nagyon költséges egy pálinkafőzde beruházása, nem beszélve a jövedék biztosíték letételéről. A vállalkozók azért jóval később tudtak csak indulni.
Horváth Csaba szerint Magyarországon a rendszerváltást követően egyfajta szemléletváltás is megjelent a szőlő-bor ágazatban. „Az átalakulás eléggé fájdalmas folyamat, és a mai napig zajlik. A területünk jelentősen csökkent, százezer hektárról mintegy hatvankilencezer hektárra, s ezen huszonkettő történelmi borvidék helyezkedik el.” Egyébként a világban is jelentős ültetvényterület csökkenés figyelhető meg, így ez önmagában nem tragédia, mert nem vonható párhuzamba a termés csökkenésével. „Olyan területekre ültetjük a szőlőt, ahol nagyobb a termésbiztonság. Magyarországnak 191.000 hektárnyi szőlőművelésre alkalmas területe van, sosem lesz ennyi szőlőnk, így a termőterületek kétharmada kihasználatlanul marad. Viszont minőségi fejlődésen megy keresztül a magyar borgazdaság.
A marketingkérdést mind a két fél inkább negatívumként említi. Panyik Gáborné szerint kevés az erre fordítható pénz, Horváth Csaba hozzátette, hogy a termékeinket nem tudjuk megfelelő módon menedzselni, melynek problémáit forráshiánnyal és szervezeti problémákkal magyarázta. Amikor a bor jövedéki adóját nulla kulcsossá tették, a szakma azt vállalta, hogy továbbra is befizeti a forgalomba hozatali járulékot, ha azt a marketing finanszírozására fordítatják. A marketinggel megbízott cég csődjével azonban megállt a folyamat. „Célok vannak, csak azt kell eldönteni, hogy az új technikák révén hogyan vigyük előre a marketing ügyét. Sajnos a befizetők nem kapnak számot arról, hogy ebből a pénzből mire és mennyi fordítanak.” Pedig áldozni kell a regionális megjelenésre, a cél az, hogy minden borrégiónak saját arculata legyen honlapja, és kiadványa, melyen keresztül meg tud mutatkozni.
Magyarországon kiváló minőségűek a gyümölcsök, és megállják a helyüket a világon. Meg kell találni a piacon egy olyan szegmenst, melynek igényeit ki tudjuk elégíteni, és a reméljük a pálinka és a bor fejlődése felfelé ível.
Panyik Gáborné nemcsak a hazai piacban gondolkodik. „Szeretném külföldre is kivinni a magyar pálinkát, hogy ott is megismerhessék például a szatmári szilvát, vagy a szabolcsi almát.” Kicsit nehezebb dolguk van, mint a borászoknak, mert kisebb volumenű termeléssel rendelkeznek, melyben két fajta pálinkafőzési módot különböztetnek meg: a kereskedelmi főzdében készült pálinkát, ezt megvásárolhatjuk az üzletekben, és a bérfőzetett pálinkát, melyekben saját cefréjüket főzetik ki a pálinkára vágyók. „Tudjuk, hogy sok illegális főzde is van az országban, de meg kell védenünk a jó minőségű pálinka becsületét, és meg kell tanítanunk a bérfőzdék tulajdonosait jó színvonalú pálinka készítésére.”
A szigorú szabályozás is szóba került: az egyik baj, hogy nem tesznek különbséget, kis- és nagyüzemek előírásai között. A másik probléma, hogy az élelmiszerszabályozás olyan területekre is be akar jutni, ahol már más jogszabályok korlátoznak. A termékeken például feleslegesen megjelenített kéntartalom, vagy energiatartalom helyett inkább a fontosabb élettani hatásokat kellene feltüntetni, amit a vevő is megért és hasznos információként kezel.
A globalizációval minden nap meg kell küzdenünk – állítja Horváth Csaba – mert mi pont a sokszínűségünkről, a változatos fajtáinkról és a huszonkét borvidék egyedi arculatáról lettünk híresek. Másik gond, hogy a szőlőtermelők már idősödő korban vannak, a fiatalok nem szeretnek a szőlővel bíbelődni. Viszont a falusi turizmusban vannak lehetőségek, mert nemcsak a nagyüzemek adják a kínálat zömét, hanem a helyi ízek, zamatok is megtalálhatók a kis pincészeteknél. Mindent meg kell tennünk, hogy ezek az emberek ne veszítsék el a kedvüket, és tovább folytassák ezt a szép tevékenységet.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/sikertortenet_irhatnak
