Csaknem két év egyeztetése után tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt. Ennek egy része vonatkozik a növénytermelésre, ahol a mezőgazdaságban a legtöbb – évente megközelítően százezer fő – alkalmi munkást foglalkoztatnak. A törvény előkészítése során azonban úgy tűnik hiába folyt több hónapon keresztül egyeztetés a kormány, az egyes minisztériumok és a szakmai szervezetek között, mert a törvényben nem, vagy csak kis részben vették figyelembe azokat a felvetéseket, melyeket például a Magyar Agrárkamara, a FruitVeB, illetve más szakmai szervezetek képviseltek.
A Magyar Agrárkamara és a FruitVeB szerint a törvény hibái a most készülő kormányrendeletben is meglátszanak. Többségében azért, mert nem vették figyelembe a szakmai szervezetek ajánlásait. Holott a Magyar Agrárkamara már tavaly nyáron, illetve szeptemberben ezekről a problémákról levélben tájékoztatta Bajnai Gordon miniszterelnököt, Gráf József agrárminisztert, Herczog László munkaügyi minisztert, Oszkó Péter pénzügyminisztert. Hiába.
Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az eddigieknél is bonyolultabb lett az alkalmi munkások foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztráció. Életszerűtlen és kivitelezhetetlen, hogy egy emberről legalább 25-30 adatot kell a munka megkezdése előtt foglalkoztatási szerződésben rögzíteni, majd azokat a munkakezdés előtt elektronikus formában a hatóságoknak be is kell jelenteni. A növénytermesztésben az alkalmi munkásokat olyan munkacsúcsok idején foglalkoztatják, mint például a hibridkukorica címerezése, vagy a kertészeteknél a gyümölcsszedés, metszés, amikor esetenként akár több száz alkalmi munkás foglalkoztatása szükséges. Ekkora mennyiségű adminisztráció lehetetlen reggel munkakezdésig, tekintve, hogy e munkáknál nagy a fluktuáció, napról napra változik a napszámosok személye.
Egy másik példa a hibákra: a jogszabály előírja – holott ennek eltörlését még a törvény elfogadása előtt minden fórumon javasolta a szakma -, hogy agrárüzemenként egy évben maximum 10 ezer munkaórában foglalkoztathatnak alkalmi munkásokat. Csak egy példa: egy hektár hibridkukorica kézimunkaigénye – a gépesítés itt lehetetlen – eléri az 1500 órát. Azaz egy nagyüzem ennek alapján évente alig hat hektár művelésére vehetne fel alkalmi munkást, miközben akár több száz hektárnyi lehet a vetőmagtermesztésre felhasznált területe. De a munkaidő korlát előírása a gyümölcsösben is óriási gondot jelent, hiszen ott 1000-1500 az egy hektárra szükséges kézimunkaerő igény. Itt maximum 10 hektáros gyümölcsöst lehet a törvény szerint alkalmi munkásokkal műveltetni. De említhetnénk szélsőséges példaként a hajtatott zöldségeket is, ahol 4000 óra/ha a kézimunka-igény.
A jogszabály egyáltalán nem segíti a munkaügyi előírások betartását. Belátható, hogy 2010. április elsejétől a szigorodó és ésszerűtlen előírások miatt a termelők kiszolgáltatottsága fokozódik, a munkaügyi ellenőrzések okán több százezer forintos büntetés kifizetése mellett a gazdaságok a munkaügyi előírások megszegése miatt elveszíthetik nemzeti és uniós támogatáshoz való jogosultságukat.
Az agrárszakma a leghatározottabb mértékben elutasítja, és elfogadhatatlannak tartja a jelenleg is kiélezett helyzet fokozását azért is, mert mindez a szakma válságának további elmélyülését eredményezheti. Emiatt ráadásul több tízezer ember alkalmi foglalkoztatása kerül veszélybe, amellett, hogy a feketegazdaság tovább növekedhet.
Minderre a Magyar Agrárkamara és a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hívta fel a figyelmet és kérték a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot hogy a szakma egyetértése nélkül a rendelet ne kerülhessen kihirdetésre.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/megszunhet_a_napszamosok_foglalkoztatasa
