- Édesanyám mesélte, hogy gyerekkorában nekik az volt a tavaszi vitaminkúra, hogy friss fenyőhajtásokat rágicsálták - eleveníti fel az ötlet születését Tófalvi Melinda méhész. - Így azután én is beletettem akácmézbe, ami az aromáját nagyon jól átvette, és gondolom megőrizte a vitaminokat is.
Ugyanakkor a hárs-, a havasi, a koriander, vagy a különösen ritka fenyőméz mellett készül itt propoliszos méz torokfájásra, virágporkészítmény immunerősítésre, vitalizálásra.
- Sokkal többet kellene a méz jótékony hatásairól beszélni mind Romániában, mind pedig Magyarországon, hogy tudatosuljon az emberekben: a méz több mint édesítőszer, gyógyszer - mondja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, aki épp ott jártunkkor érkezett a Szász Méhészetbe látogatóba. - Melindáék jól csinálják, hogy minden megtermelt terméküket próbálják közvetlen, a fogyasztókhoz eljuttatni. Ez élő kapcsolatot teremt a fogyasztóval, a fogyasztóban pedig kialakul, hogy a méz bizalmi termék. A fogyasztó büszke arra egy idő múlva, hogy ismeri a méz termelőjét is. A Szász Méhészetben az is csodálatos, hogy nemcsak a mézre koncentrálnak, hanem a mézen belül is millió változatot - magos mézek, szárított gyümölcsös mézek - igyekeznek eljuttatni a fogyasztókhoz. Ezen kívül pempőt is termelnek, propoliszt is feldolgoznak.
Míg Melinda anyaméhet tenyészt, viaszgyertyát önt, férje Szász Ilyés télen kaptárt, műlépet készít. Az övékéhez hasonló, hidegen sajtoló műlép készítő gép, mindössze öt üzemel Romániában.
A szakmai hozzáértés, a folyamatos tanulás és a kreatív kísérletezés a Szász Méhészet számára meghozta gyümölcsét. Most már nem ők kilincselnek mézeik értékesítéséért, hanem a kereskedők kopognak náluk.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/mezbe_zart_gyumolcsok
