Géntechnológia alatt azt értjük, amikor egy élőlény génállományába bevisznek és eltávolítanak egy vagy több gént, azzal a céllal, hogy tulajdonságait megváltoztassák. A beavatkozás célja lehet például egyes növények rovarokkal vagy vegyszerekkel szembeni ellenálló képességének vagy fagytűrésének kifejlesztése. A mezőgazdasági területek mellett a gyógyszergyártásban és műanyagok előállításánál hasznosítják.
Vannak, akik kompromisszumként tekintenek a génmódosításra, mivel az egyre növekvő népesség száma fordított arányban áll az egyre csökkenő mennyiségben rendelkezésünkre álló termőterületekkel. A génmanipulált növények pedig a „jég hátán is megélnek”, vagyis ezzel a technológiával lehetőség nyílik az aszályos területeken, és szélsőségesebb időjárási körülmények közötti termesztésre is.
Tekintsünk vissza egy kicsit a kezdetekre! 1983-at írtunk, mikor először számoltak be úgynevezett transzgenikus kultúrnövények megjelenéséről, s mintegy tizenkét évvel később kerültek kereskedelmi forgalomba. „Azóta négy génmódosított növény terjedt el nagy mennyisében: a szója, a kukorica, az olajrepce és a gyapot.” – írja háromrészes sorozatában Balla László, az MTA doktora. Magyarországon két jelentős időpont kapcsolódik ehhez a témához: 1972, amikor működésbe hozták az MTA Szegedi Biológiai Központját, valamint 1992-ben Gödöllőn megalakult a Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ. Technológiailag felülmúlták külföldi testvérintézeteiket, magyar génmódosított növényfajta azonban azóta sem született.
A 2009-es adatok szerint 134 millió hektáron folyik GM-növények termesztése, a szójatermő területek háromnegyedén, a gyapotföldek felén, emellett pedig a kukoricaföldek negyedéről és a repcetermő területek ötödéről kerül ki ilyen termés. Az Amerikai Egyesült Államok végez a legnagyobb területen ilyen termesztést, ha Európát nézzük, az unióban 17 génmanipulált vetőmagfajta árusítása engedélyezett. Spanyolország 100 ezer hektáron termeszt GM-növényeket, emellett Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia is engedélyezte is folytat ezekkel a növényekkel gazdálkodást. A 74 százalékos elutasítás ellenére Olaszország is termelővé válhat, Brüsszelben pedig sikerült kiharcolni egy hároméves moratóriumot ez ügyben.
Magyarországon jelenleg is GM-moratórium van érvényben, melyet ötpárti egyeztetéssel tart fenn az állam. Ezt az állapotot addig tarthatjuk fenn, míg meg nem születik a jogszabály az egymás melletti termesztésről, illetve amíg be nem bizonyítják, hogy a GM-növények nem jelentenek veszélyt emberre, állatra és az ökológiai környezetre.
A géntechnológia nagymértékben megosztja nemcsak társadalmunk vélekedését, hanem a külföldön élőkét is egyaránt. A GM-növények biztonságának kérdésében a hazánkban megkérdezettek 64 százaléka egyáltalán nem tartja biztonságosnak, a mintegy 9 százalékkal szemben. Ha nemzetközi viszonylatban nézzük, 18 százalék van mellette, 39 pedig ellene.
A génmódosított növényeket azért hozták létre, hogy a mezőgazdasági termesztést egyszerűbbé, olcsóbbá tegyék, és hogy kevesebb vegyszert használjanak. A fogyasztók azonban szinte semmit nem tudnak arról, milyen hatások érhetik őket, ha ilyen növényeket fogyasztanak. Így számukra csak a kockázat marad. Talán emiatt is olyan kevés a támogatók száma.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/terjed_a_genmodositott_novenytermesztes
