A francia agrár K+F rendszer a fejlesztési célú agrárkutatás szolgálatában

Agro Napló
A francia agrárkutatás- és fölsőoktatás (ami saját bevallásuk szerint a legfejlettebbek egyike a világon) nem csak a nemzeti érdekek és igények kiszolgálására fordít nagy figyelmet, de jelen van a fejlődő országokkal kapcsolatos kutatási és oktatási programokban, sőt – elsősorban az IRD és a CIRAD révén – saját kutatási infrastruktúrát is tulajdonol és működtet más kontinenseken, elsősorban a trópusokon.

 

Összességében 14 ezer főről van szó, ebből 6000 kutató és 700 egyetemi oktató-kutató), akikkel együtt 5000 hallgató és 2700 doktorandusz vesz részt a fejlesztési célú agrár K+F együttműködésekben. Az infrastruktúra egyik legjelentősebb eleme Montpellier városa, ahol világviszonylatban is jelentős koncentrációját figyelhetjük meg a fejlesztési célú mezőgazdasági kutatásoknak: mintegy 20 intézményhez kötődve körülbelül 2300 kutató dolgozik ezen a területen, tevékenységüket az Agropolis Fondation hangolja össze. Publikációs tevékenységét tekintve a francia mezőgazdasági kutatás a világ második legeredményesebb ilyen rendszere.



A fejlesztési célú agrárkutatásokban való francia szerepvállalást a következőképpen foglalhatjuk össze:



•hosszú távú partnerkapcsolatok a köz- és magánszféra intézményeivel,



•mintegy ötven országra kiterjedő fizikai jelenlét (400 fő),



•fejlődő országokból érkező hallgatók, doktoranduszok és kutatók fogadása rövidebb-hosszabb időtartamra, az esetek legnagyobb részében francia ösztöndíjjal.



Az intézményi hátteret illetően a francia agrárkutatásban az INRA, a CIRAD, az IRD és a Cemagref a legjelentősebb szereplők. Közülük az INRA és a CIRAD azok, akik négy agrár-fölsőoktatási intézménnyel közösen alkotják a 2009-ben létrejött agrárkutatási és –fölsőoktatási konzorciumot, az Agreenium-ot. Az Agreenium célja, hogy összefogja Franciaország nemzetközi agrár-fejlesztési kutatási programjait, illetve minél „láthatóbbá” tegye a francia agrár K+F jelentette lehetőségeket, „ajánlatokat” a külföldi partnerek számára. Az új struktúrával az Agreenium világviszonylatban is az egyik legjelentősebb koncentrációját jelenti az agrárkutatásnak és agrár-fölsőoktatásnak, a benne dolgozó mintegy 12 ezer fővel.





A francia agrár K+F nemzetközi szerepvállalásainak prioritásait az e célra már 1978-ban létrehozott nemzetközi agrárkutatási bizottság (Commission de la recherche agricole internationale, CRAI) határozza meg. A CRAI-ban helyet foglal a mezőgazdasági, a kutatási és a külügyi tárca, az INRA, a CIRAD, az IRD és a Cemagref, valamint az Agropolis Fondation képviselője. A CRAI föladata, hogy képviselje Franciaországot és a mögötte álló agrárkutatást és –fölsőoktatást olyan nemzetközi fórumokon, mint pl. a CGIAR vagy az EIARD , és képviselje a francia fejlesztési célú kutatásokat azzal a tudományos szemlélettel, melynek lényege: a fejlődő országokért, a fejlődő országokkal és a fejlődő országokban.



A francia kutatóhelyek és oktatási intézmények által megvalósított programok pénzügyi háttere több elemből áll össze. A kutatási és a mezőgazdasági tárca elsősorban közvetlenül az intézményeknek juttatja az e célra szolgáló forrásokat, míg az ANR, az AIRD és az Agropolis Fondation pályázati fölhívásokon keresztül biztosít pénzt ilyen célra, ezek elsősorban a fejlődő országok kutatócsoportjaival való együttműködéseket ösztönzik. A külügyminisztérium a saját forrásait a francia fejlesztési ügynökségen (AFD) keresztül juttatja el a mezőgazdasági fejlesztési kutatási projektekben dolgozókhoz. A fönt vázolt kutatási eszközrendszer minden szinten szerves részét képezi az európai uniós programoknak, legyen szó politikai vagy szakmai vonatkozásról (EIARD, ERA-ARD, Agrinatural, stb.), illetve a francia intézmények részt vesznek a klímaváltozással, élelmezés- és élelmiszer-biztonsággal valamint általábban a mezőgazdasággal kapcsolatos „joint programming”-ban.





Az elmúlt években Franciaország három kapcsolódó eszközrendszer kifejlesztésében is részt vett, melyek a globális mezőgazdasági kutatásokat hivatottak szolgálni, ezek:



•Agrimonde – 2050-g előretekintő, a mezőgazdaság által megtermelt termékek és azok élelmiszer- és nem élelmiszer célú fölhasználását megbecsülni hivatott eszköz, ami az eredményes és hasznos kutatás érdekében követendő prioritások meghatározását szolgálja,



•l’Observatoire des Agricultures du Monde: jelenleg is formálódó, a világ nagy mezőgazdasági termelési rendszereiről és azok kapcsolatrendszeréről megbízható adatokat gyűjtő, a tudományos gondolkodást segítő rendszer, aminek a FAO ad otthont,



•a Duras-terv, ami a tudományos és a civil szféra, a fejlett és fejlődő országok kutatóhelyeit együttesen mozgósító fejlesztési kutatási pályázati rendszer, amit a GFAR-ral közösen fejlesztettek ki.





Somogyi Norbert, TéT attasé

 

Forrás: FVM

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?