Nem is a sárral, az esővel volt a nagyobb baj. A korai érésű cseresznyéket, mint például a Ritát és a Szomolyait az utolsó szemig leverte a három napon át egyfolytában zuhogó májusi eső. A mintakertben a későbbi fajták jó terméssel biztatnak. A Germersdorfi ugyancsak bő termést ígér, ezért a rekord átmérőt, a 36 millliméter idén nem produkálja. Büszkék a kutatóintézetben a saját nemesítésű Piramisra is, amely a világ legnagyobb szemű meggye. Ha a beérett gyümölcs mellé teszünk egy százforintost, láthatjuk, azonos az átmérőjük – magyarázza dr. Apostol János kandidátus.
- A bemutató alkalmából elhangzott előadásomban a cseresznyefajtákról beszéltem. Az érési csoportok szerint próbáltam a Magyarországon termeszthető 27 cseresznyefajtát ismertetni, mégpedig úgy, hogy hol, milyen fajtákat érdemes együtt termeszteni.
Az érdi Jubileum fajta láttán évfordulóra emlékezünk, 50 éves volt az intézet, amikor elfogadták a fajtát. A mostani találkozón az intézet 60. születésnapja is szóba került.
- Válságos helyzet van jelenleg az intézetünkben. Felszámolásra jelölték ki az intézetet egy jogi hiba miatt, és most egy újraalapítás történik. Továbbra is ugyanúgy folytatjuk a kutatást, ahogyan eddig és rendelkezésére állunk a termesztőknek. Az idén ünnepelhetnénk a 60 éves jubileumot. Az 50. évit megünnepeltük annak idején, mert az anyagiak lehetővé tették, most szerényen csak magunkban ünneplünk.
A nemesítési munka gyakorlatilag 60 éves a kutatóintézetben. Annak idején Maliga Pál kezdte el a meggyet nemesíteni, Rózik Sándor pedig a cseresznyét. Ennek megfelelően hírünk jó a világban, fajtáink szinte minden országában megtalálhatók, ahol termeszthetők ezek a gyümölcsök. Ma is csináljuk az újabb hibrideket, végezzük a keresztezéseket, amelyeknek az eredményét 8-10 év múlva látjuk meg – mondta befejezésként dr. Apostol János.
Forrás: Gazdakör
