A falugazdászok segítik és felkészítik a roma őstermelőket
Idén ez ideig mintegy 800-1000 főre tehető Somogyban azon romák száma, akik a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal falugazdászainál kezdeményezték az őstermelői igazolványok érvényesítését, illetve meghosszabbítását, valamint új igazolványok kiadását.
Az ügyintézés során a falugazdászok felhívták az ügyfelek figyelmét: kistermelői értékesítés esetén a nyilvántartásba vételi és az adminisztrációs kötelezettségek teljesítésére állattartás esetén a tartási hely bejelentésének fontosságára, az adószám kiváltásra, a járulékfizetési kötelezettségre illetve annak elektronikus bevallására valamint az erdei termékek és gyógynövények, - a magántulajdonban lévő erdők esetében engedélyhez kötött - jogszabályban rögzített szakszerű gyűjtésére. A segítő szándékú tájékoztatás és közreműködés kiterjedt a terület- és az állatalapú támogatási kérelmek elektronikus és papír alapon történő elkészítésére és benyújtására.
A Hivatal 2010. június 17-én Kaposváron, majd ezt követően igény szerint több kistérségben és településen a kistermelői értékesítés előírásainak és szabályainak részletes megismertetése érdekében rendezvényeket szervez, melyre a Somogy Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat több roma őstermelőt is delegált.
Hazánknak tavaly 150 országgal volt agrár-külkereskedelmi kapcsolata
A KSH adatai szerint az elmúlt évben a mezőgazdasági eredetű áruk értékesítéséből (tagállami kiszállítás és 3. országokba irányuló export) 1.420 milliárd Ft bevétel képződött. Ugyanakkor a tagállami beszállítás és 3. országokba irányuló import, vagyis a behozatal össz. értéke 942 milliárd Ft-ot tett ki.
Az agrár-külkereskedelmünk aktívuma 478 milliárd Ft volt, oly módon, hogy az agrárium és az élelmiszeripar a nemzetgazdaság külkereskedelmi exportjából 8,5%-kal, az importból pedig 6,1%-kal részesedett.
Magyarország agrártermékeket tekintve 2009-ben összesen 150 országgal kereskedett, melyek közül 96 országgal kétirányú volt a kapcsolat, míg 36 országból csak exportáltunk, 20 országból pedig csupán importáltunk.
A 20 legjelentősebb felvevő piacunk közül Németország, Románia és Olaszország fogadta be termékeink mintegy 40%-át. A ranglista 10. helyén található Oroszország, 15. helyén Ukrajna és 20. helyén Svájc, vagyis az unión kívüli országok.
Mindez bizonyítja, hogy kivitelünk kifejezetten Európa centrikus, hiszen annak 96%-a a kontinensen talál vevőre. Ezen belül is dominál az Európai Unió, amely tavaly a magyar agrárexportból 84,7%-kal, az importból pedig 92,6%-kal részesedett. A 20 domináló importforrásunk Németország, Lengyelország, Hollandia. A toplista 13. helyén található Szerbia, 15. helyen az USA, a 20. helyen pedig Brazília. Direkt import az unión kívüli európai országokból csekély mértékű.
Az uniós csatlakozás óta a mezőgazdasági eredetű áruk exportjából származó bevétel 1,8-szer, az import pedig közel 1,9-szer, az aktívum pedig 1,7-szer nőtt. A nemzetgazdaságon belül az agrárium részesedése az exportot illetően a 2004. évi 6,9%-ról 2009. évben 8,5%-ra, az import pedig 4,1%-ról 6,1%-ra bővült.
Legfontosabb agrár export- és importtermékeink
Az elmúlt évben a 10 legfontosabb agrár exporttermékünk (kukorica, hobbiállat-eledel, baromfihús, búza, sertéshús, napraforgómag, repcemag, zöldség konzerv, napraforgó olaj, élő szarvasmarha-félék) a kivitelből származó össz. bevétel (5.112 millió Euró) 55,4%-át tette ki. Továbbra is meghatározó a kukorica (12,2%), a búza (5%), az állati termékek közül pedig a baromfihús (6,5%), valamint a sertéshús (4,7%).
A TOP-10 agrár importtermékek részesedése a behozatali össz. értékből (3.395 millió Euró) 40,1%-ot tett ki. Ezen belül a legfontosabb mezőgazdasági importtermékeink sorrendje a következőképpen alakult: szójababolaj-pogácsa, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, sertéshús, kenyér- és pékáru, nád- és répacukor, állatok etetésére szolgáló készítmény, sajt és túró, élősertés.
Tavaly a 4. legfontosabb agrár exporttermékünk a búza volt
A KSH adatai szerint az elmúlt évben a búza tagállami kiszállításából és 3. országokba irányuló exportjából a 4. legnagyobb bevétele képződött az agrár-külkereskedelemnek.
A kivitel össz értéke 5.112 millió Euró volt, amelyből a búza kiszállítás 5%-kal részesedett. Míg 2008. évben a búza a 2. legfontosabb exportcikkünk volt, addig 2009-ben a 4. helyre szorult, mivel a mennyiségi visszaesés 15%, a tonnánkénti árcsökkenés pedig 35% volt. Csakúgy mint a kukorica esetében, a két legnagyobb felvevő piacunk Olaszország és Románia. Export mennyiségének több mint 1/4-e Olaszországban, 17%-a Romániában talált gazdára, míg 10% körüli részesedést ért el Görögország, Ausztria és Bosznia-Hercegovina.
Élelmiszerkereskedelmi mérleg
Az agrár-külkereskedelmi forgalom áruszerkezetén belül 2010. I. negyedévében – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – az élelmiszerek kivitele (tagállami kiszállítás és 3. országokba irányuló export) közel 287 milliárd Ft, a behozatal (tagállami beszállítás és 3. országokból érkező import) pedig 194,5 milliárd Ft, vagyis az aktívum 92,5 milliárd Ft volt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az export 13,3%-kal, az import pedig 7,9%-kal visszaesett.
Az élőállat kivitelből származó árbevétel 14,7 milliárd Ft volt, 10%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a behozatal 27,7%-kal volt több az előző évhez képest, így összegszerűen megközelítette a 11,5 milliárd Ft-ot.
A hús és húskészítmények esetében az export 51,1 milliárd Ft, az import 22,4milliárd Ft volt. A kivitel 1,6%-kal, a behozatal pedig 11%-kal visszaesett.
A tej és tejtermékek kiviteléből származó árbevétel meghaladta a 17,1 milliárd Ft-ot és 2,2%-kal több volt az egy évvel korábbinál. A behozatal 12,5%-kal nőtt, össz. értékét illetően 20,7 milliárd Ft volt.
A legfontosabb árucsoportunk, vagyis a gabona és gabonakészítmények importja 28,6%-kal esett vissza, össz. értékét illetően megközelítette a 16 milliárd Ft-ot. Az exportból származó árbevétel 81,9 milliárd Ft volt, 31,2%-kal kevesebb, mint 2009. azonos időszakában.
Előrehozott területalapú támogatás kifizetés várható
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sürgős és azonnali intézkedéseket kezdeményezett a Kormánynál, illetve a Kormányon keresztül az Európai Bizottságnál az elemi károk és a természeti csapások mezőgazdasági károsultjainak megsegítésére.
A gazdasági vészhelyzetre való tekintettel a Kormány az Európai Bizottságnál eljár azért, hogy a december 1-től a következő év június 30-ig esedékes területalapú támogatás (SAPS) – melynek összege idén hektáronként mintegy 46 ezer Ft – jelentős részének kifizetése előre hozott formában, idén október-november hónapokban megtörténjen.
Ez a hazai földhasználók számára 50-60% körüli előleg átutalásának engedélyezése esetén 110-130 milliárd Ft körüli SAPS kifizetést jelentene, amely jelentősen elősegítené a működési költségek finanszírozása mellett a felvett hitelek törlesztését is.
A mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó uniós rendelkezések alapján – vis maior bejelentés esetén – az ár- és belvíz miatt műveletlenül maradt vagy kipusztult terület után is megkaphatja a jogosult földhasználó a 2010. évi SAPS támogatást, így értelemszerűen előlegben is részesülhet.
Hazánk a közvetlen agrártámogatás vesztese lehet
Hazánk az uniós csatlakozás évében hektáronként 70,22 Euró egységes területalapú támogatásban (SAPS) részesült. Idén az egységnyi területre vetített SAPS támogatás mértéke várhatóan 170 Euró körül alakul.
Az Európai Bizottság adatai alapján – 2013. évi névértéken számolva – országunk teljes értékű támogatása hektáronként 310 Euró lesz. Ez a dotáció 50 Euróval több, mint az EU közvetlen támogatásának átlaga. A tagállamok rangsorában Magyarország a 100%-os támogatottság esetén a 9. helyet foglalja el. (Tagállami rangsor szórásértékek: Görögország 550 Euró/ha, Belgium és Hollandia 430 Euró/ha, Dánia 400 Euró/ha, ill. Románia 120 Euró/ha, Észtország 115 Euró/ha, Lettország 90 Euró/ha.)
A következő, 2014-2020. évek közötti EU költségvetési ciklusban a jelenleg uralkodó, de korántsem végleges álláspont szerint a követlen támogatások meghatározását illetően a vásárlóerő paritásos (PPP) bruttó hazai termék (GDP) alapján tennének különbséget.
E szerint a gazdagabb tagállamok (térségek) magasabb, míg a szegényebbek alacsonyabb közvetlen agrártámogatásban részesülnének. Amennyiben ez a számítási modell kerülne alkalmazásra, úgy hazánkban az egy hektárra vetített direkt támogatás mértéke 163 Euró lenne – mivel az EU átlagához képest az 1 főre jutó GDP aránya csupán 62,6% –, közel 100 Euróval kevesebb, mint az Európai Unió 260 Eurós átlaga. Ez által a tagállamok direkt támogatási rangsorában hazánk a 23. helyre esne vissza. (Tagállami rangsor szórásértékek: Luxemburg 716 Euró/ha, Hollandia 344 Euró/ha, Svédország és Ausztria 319 Euró/ha, illetve Lengyelország 141 Euró/ha, Románia 108 Euró/ha, Bulgária 98 Euró/ha.)
Fontos tehát, hogy a közvetlen agrártámogatásokat illetően – összefogva az újólag csatlakozott tagállamokkal – igazságosabb és objektívebb szempontokra épülő agrárdiplomáciai tárgyalásokkal próbáljuk javítani pozíciónkat.
Kaposvár, 2010. június 21.
Varga Gábor sk.
