A megfigyelt állatpiacokon és -vásárokon a KSH 2010. április havi adatai szerint – 2009. év azonos hónapjához viszonyítva – a haszonállatok eladási ára a következőképpen alakult:
A sertéspiacokon a malac vételára egyedenként 15.975 Ft-ról 13.739 Ft-ra, a süldő kilogrammonkénti ára pedig 758,20 Ft-ról 591,80 Ft-ra csökkent.
A marhapiacokon a borjú adásvétele a tavaly áprilisi kilogrammonkénti 806,90 Ft-tal szemben, 2010. azonos időszakában 818,20 Ft árszinten alakult. A növendék bikák eladási ára kilogrammonként 507,60 Ft, a teheneké pedig 541,20 Ft volt.
A juhpiacokon a növendék juhok vételára a 2009. áprilisi kilogrammonkénti 597,10 Ft-tal szemben 555,30 Ft-ra visszaesett, míg az anyajuhoké 448,50 Ft-ról 507,80 Ft-ra emelkedett.
A vágósertés piacon június közepén az értékesítési átlagár az előző hónaphoz képest kilogrammonként jelentős mértékben, 40 Ft-tal nőtt.
Somogyban a potenciális felvásárló szervezetek a hónap közepén élőtömegre vetítve a normál súlyú vágóalapanyagért kilogrammonként átlagosan 310-315 Ft nettó – ÁFA vagy kompenzációs felár mentes – árat fizettek. Emellett egyes vágóhidakon továbbra is alkalmazzák az ún. minőségi prémiumot. Jelenleg az 55% alatti vagy feletti színhús-kitermelés esetén százalékonként 2-4 Ft-tal csökkentik vagy növelik az értékesítési árakat. Az egyéni gazdálkodók, kistermelők által értékesítésre felkínált hízósertések bruttó vételára kilogrammonként 310 Ft volt.
A KSH adatai szerint a vágósertés termelői ára (malac, süldő nélkül) 2010. I-IV. hónapok között 276,60 Ft/kg volt, kilogrammonként 42,80 Ft-tal kevesebb, mint 2009. azonos időszakában.
Idén áprilisban – a tavalyi kilogrammonkénti 329,10 Ft-tal szemben – az értékesítési átlagár 271,30 Ft/kg, vagyis az árcsökkenés mértéke 57,80 Ft volt. Ugyanekkor 320 ezer vágósertés értékesítése történt, mennyisége 37.342 tonna volt, 14 ezer egyeddel és 2.135 tonnával több, mint 2009. 4. hónapjában. (2010. I-IV. hónapok között a felvásárlás összesen: 1,250 millió db, 144.432 tonna.)
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közlése szerint az E minőségű vágósertés hasított hideg súlyra vetített termelői ára, az Európai Unió tagországaiban – ezen belül Magyarországon – a megfigyelt időszakokban a következőképpen alakultak: 19. hét: 379 Ft/kg, illetve 366 Ft/kg, 20. hét: 392 Ft/kg, illetve 369 Ft/kg, 21. hét: 397 Ft/kg, illetve 380 Ft/kg, 22. hét: 406 Ft/kg, illetve 393 Ft/kg.
Magyarországon a hasított hideg súlyra vetített termelői ár a 22. héten kilogrammonként 48 Ft-tal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ekkor a vágósertés ún. vágóhídi belépési ára 27 Ft-tal haladta meg az EU tagállamok átlagárát. A vizsgált héten a legmagasabb ár Máltán (504 Ft/kg), az Egyesült Királyságban (468 Ft/kg) és Portugáliában (451 Ft/kg) alakult ki. A legalacsonyabb árakat Hollandiában (382 Ft/kg), Franciaországban (376 Ft/kg) és Írországban (370 Ft/kg) (Euró/Forint átszámítás az MNB hivatalos közép-árfolyamán.)
A KSH adatai szerint a 10 legfontosabb exporttermék közül a sertéshús az 5. helyet foglalja el, az által, hogy a tavalyi kiviteli értékből 4,7%-kal részesedett. A közel 10%-os mennyiségi növekedés ellenére az ágazat össz. árbevétele csupán kis mértékben emelkedett, melynek oka az egységnyi termékre vetített alacsonyabb vételár volt. Az export 40%-a Romániába irányult. Legnagyobb vevő Japán volt 10%-ot meghaladó részesedésével. Emellett a sertéshús ötödét a múlt évben ázsiai országokba szállítottuk.
Ugyanakkor a 10 legfontosabb importtermék közül a sertéshús 5%-os részesedésével a 3. helyet foglalta el. Összesen 100 ezer tonna sertéshúst importáltunk, 171 millió Euró értékben. Mennyisége 13%-kal, értéke 8%-kal bővült. A sertéshús több mint fele Németországból érkezett. 2008-hoz viszonyítva jelentősen emelkedett a német tagállami beszállítás mellett az osztrák, a francia és a holland behozatal is. Élősertés importunk értékét tekintve a 2008. évi 2,2%-ról 3%-ra nőtt, ily módon e termék importjára fordított vásárlóerő a 10. legnagyobb volt.
A Toepfer elemzői szerint 2009-ben az Európai Unió sertésállományának csökkenése miatt a keveréktakarmány gyártás 2 millió tonnával visszaesett, és 50 millió tonna körül alakult. Az előrejelzés szerint a sertéspiac élénkülésének köszönhetően az idei sertéstáp gyártás és -felhasználás megközelítheti az 51 millió tonnát is.
A vágómarha piacon a KSH adatai szerint a vágómarha értékesítési átlagára (borjú nélkül) 2010. első 4 hónapjában 321,90 Ft/kg volt, kilogrammonként 0,60 Ft-tal elmarad az egy évvel ezelőttitől.
Idén áprilisban a felvásárlási átlagár 321 Ft/kg volt, 20,10 Ft-tal kevesebb a tavalyinál. Ugyanekkor 5.260 db vágómarha értékesítése történt, mennyisége 2.424 tonna volt, 740 egyeddel és 348 tonnával kevesebb, mint 2009. negyedik hónapjában. (2010. I-IV. között a felvásárlás összesen: 22.713 db, 10.512 tonna.)
Az AKI adatai szerint az R3 minőségű vágómarha termelői árak hasított hideg súlyra vetítve, az Európai Unió tagországaiban a megfigyelt időszakokban a következőképpen alakultak: 19. hét: 845 Ft/kg, 20. hét: 860 Ft/kg, 21. hét: 850 Ft/kg, 22. hét: 855 Ft/kg.
A 22. héten a legmagasabb R3 minőségű vágómarha termelői ár Görögországban (1.174 Ft/kg), Olaszországban (959 Ft/kg) és Portugáliában (938 Ft/kg) alakult ki. A legalacsonyabb árakat Litvániában (666 Ft/kg), Lengyelországban (631 Ft/kg), valamint Bulgáriában (592 Ft/kg) regisztrálták. (Euró/Forint átszámítás az MNB hivatalos közép-árfolyamán.)
A tehéntej-piacon a KSH adatai szerint a nyerstej termelői ára a 2009. I-IV. havi 63,70 Ft-tal szemben, az idei év első 4 hónapjában literenként 4,50 Ft-tal több, összesen 68,20 Ft volt.
2010. áprilisában – a tavalyi literenkénti 60 Ft-tal szemben – a felvásárlási átlagár már 69,50 Ft volt. Ebben a hónapban 104 millió liter tej értékesítése történt, mely 8 millió literrel kevesebb az egy évvel korábbinál. (2010. I-IV. között a felvásárlás össz. mennyisége 404 millió liter volt.)
Az AKI közlése szerint 2010. májusában 97.067 tonna össz. súlyú, országosan felvásárolt tej átlagára kilogrammonként 67,23 Ft volt (Alföld: 66,26 Ft/kg, Dunántúl: 67,91 Ft/kg, Észak-Magyarország: 67,16 Ft/kg). Az átlagos fehérjetartalom 3,23%, a tejzsír koncentráció pedig 3,61% volt. A nyerstej 98,6%-a extra minőségű volt.
A tejfelvásárlás májusban – áprilishoz képest – 2%-kal nőtt, az értékesítési átlagár azonban 0,77 Ft-tal (1,1%-kal) csökkent. A termelt tej származási helye: Alföld 36%, Dunántúl 52,6%, Észak-Magyarország 11,4%. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010. májusában a tejfelvásárlás 5,7%-kal, 5.906 tonnával visszaesett, az értékesítési átlagár viszont tejkilogrammonként 9,53 Ft-tal, vagyis 16,5%-kal emelkedett.
Az ÁT Kft. adatai szerint 2010. évben a termelésellenőrzésbe vont tehénlétszám a január 1-i induló 181.085 darabról, május végére 179.906 darabra, vagyis 1.179 egyeddel csökkent. A tejtermelés 611,4 millió kg, az egy tehénre vetített hozam pedig 3.385 kg volt. Az elmúlt év májusához viszonyítva az össz. tejtermelés mintegy 8 millió kg-mal visszaesett, az 1 tehénre vetített tejhozam azonban 119 kg-mal emelkedett. Az elhullásból és a kényszervágásból eredő kiesés 2010. I-V. hónapok között 4.735 egyed volt.
Az Európai Bizottság közlése szerint április elejétől erősen emelkedett a vaj- és a sovány tejpor világpiaci ára. Az európai árak növekedését elsősorban az okozta, hogy a déli féltekén található Óceánia és Dél-Amerika termelésének és kivitelének szezonális csökkenésével a világpiaci kereslet az EU piacára koncentrálódott. Ennek következményeként az EU vaj exportja idén várhatóan 26%-kal, a sovány tejporé 23 %-kal bővülhet, míg a termelés ugyanezen termékek esetében 2,5 illetve 11 %-kal csökkenhet.
Ha a sovány tejpor termelésének csökkenése és a kivitelének bővülése tovább folytatódik az unióban, akkor júliusban a termelés már nem lesz elegendő a növekvő kereslet kielégítésére.
Jelenleg a hazai előállítású nyers tej felvásárlási ára literenként átlagosan 68 Ft körül alakul, az exportra termelők esetében a vételár megközelíti a 70 Ft-ot.
A KSH adatai szerint az elmúlt 15 évben hazánkban az 1 főre jutó éves tejfogyasztás 81 kg-ról 57 kg-ra csökkent. Jelenleg a folyadéktej fogyasztás 38%-kal marad el az EU 27 tagállamának átlagától. Az importból származó fogyasztói tej fogyasztáson belüli aránya 2008-ban 12% volt, azonban 2009-re a behozatal 50%-os növekedése, valamint a belföldi fogyasztás további csökkenése az arány jelentős romlását okozta. Az 1 főre jutó éves tejfogyasztást illetően ugyan megelőztük Bulgáriát (19,1 liter), Szlovákiát (46,9 liter), Csehországot (55,3 liter), de elmaradunk többek között Ausztriától (78,1 liter) és Spanyolországtól (88,2 liter).
A csatlakozás előtti 1 főre jutó 3 kg-os éves sajt- és túrófogyasztás 2004-ben 5 kg-ra nőtt, és azóta sem változott lényegesen. Jelenleg ezen tejtermékek fogyasztása mintegy 70%-kal elmarad az uniós átlagtól. A 2004. évi ugrásszerű változás szinte kizárólag az import növekedéséből származott. Jelenleg az importtermékek sajt fogyasztásból való részesedése meghaladja a 40%-ot.
A Mezőgazdasági Közös Piacok Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottság ülésén bejelentették, hogy megkezdődött az elmúlt másfél évben intervenciós intézkedésként felvásárolt 250 ezer tonna sovány tejpor és 70-80 ezer tonna vaj pályázati úton történő értékesítése. A Bizottság általában kielégítőnek ítéli a piaci helyzetet, ami az átlagos európai nyerstej árakat tekintve többé-kevésbé elfogadható. Hazánkra azonban ez a ténymegállapítás még mindig nem igaz, hiszen a jelenlegi felvásárlási árak továbbra sem fedezik az önköltséget. Zavart okozhat a magyar piacon az intervenciós készletek értékesítése is.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közlése szerint az elkövetkezendő időszak legfontosabb belpiac védelmi intézkedése lesz a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés bevezetése, amelynek racionális végrehajtásával jelentősen csökkenthetők a tagállamokból, illetve 3. országokból beszállított nem megfelelő minőségű tej és tejtermékek. Erre alapvetően szükség van, hiszen egyes tej és tejtermékek esetében irreálisan magas az import aránya. Az UHT tej vonatkozásában ma már megközelíti az 55%-ot, míg a trappista sajt esetében is 50% körül mozog a behozott termékek aránya. Az év első hónapjában több mint 39 ezer tonna tej és tejszín került hazánkba beszállításra. Ez a mennyiség több mint fele a hazai előállításból származó értékesítésnek.
A vágójuh piacon a KSH adatai szerint a termelői átlagár 2010. I-IV. hónapjában 626,90 Ft/kg volt, 8,80 Ft-tal elmarad az egy évvel korábban regisztrált árszinttől.
Idén áprilisban – a tavalyi kilogrammonkénti 609,20 Ft-tal szemben – az értékesítési átlagár 616,70 Ft volt. Ekkor a felvásárolt vágójuh mennyisége csupán 444 tonna volt, 697 tonnával kevesebb, mint tavaly ugyanekkor. (2010. I-IV. között a felvásárlás össz. volumene 2.647 tonna.)
Több térségben, illetve megyében a tejes- és pecsenyebárány exportárak – májushoz viszonyítva június közepén – súlykategóriánként változó mértékben visszaestek. Az üzletkötések az elmúlt év júniusában kilogrammonként 475-670 Ft, ez évben pedig 575-740 Ft közötti ársávban valósultak meg.
Somogy megyében a legjellemzőbb olasz kereskedők által fizetett tárgyhavi export értékesítési átlagárak – 280 Ft/Euró árfolyam mellett – kilogrammonként a következőképpen alakultak: tejesbárány (16-20 kg-os) 2,65 Euró, kb. 740 Ft, választott bárány (20-24 kg-os) 2,50 Euró, kb. 700 Ft, pecsenyebárány (24-27 kg-os) 2,35 Euró, kb. 660 Ft, pecsenyebárány (27-30 kg-os, kos ivarú) 2,20 Euró, kb. 615 Ft, pecsenyebárány (30-35 kg-os, kos ivarú) 2,05 Euró, kb. 575 Ft.
A 13-16 kg-os tejesbárányok, valamint a 35-40 kg-os kos ivarú pecsenyebárányok iránt kereslet nem alakult ki.
A Mezőgazdasági Közös Piacok Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottság ülésén bejelentették, hogy a juh- és a kecskehús ágazat túl van a húsvétot megelőző jelentősen megemelkedett vágóalapanyag értékesítésen. (Hazánkban a 2010. évi 460 tonna körüli vágójuh felvásárlás márciusban 1.544 tonnára nőtt.)
A juhok elektronikus jelölését kötelezővé tévő jogszabály a húsvéti szállításokra még nem vonatkozott, mivel a márciusi időpontból adódóan szinte kizárólag tavalyi születésű bárányok tagállami kiszállítása valósult meg.
Fontos tudnivaló, hogy Magyarországon az elektronikus jelölés kétféle támogatására lehet pályázni. Ezek egyikét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) már meghirdette, a másikhoz az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges.
A KSH elmúlt év végi adatai szerint hazánk kecskeállománya 64.399 egyed volt. A legnagyobb állomány az Észak-Alföldön (17.917 db), a legkisebb pedig Közép-Magyarországon (4.884 db) található. A Dunántúlon tenyésztett 16.337 egyedből legnagyobb létszámot a dél-dunántúli régióban regisztrálták, szám szerint 6.438 egyedet. Figyelemre méltó, hogy az egyéni gazdaságok 17,7%-a 1-2 kecskét, 45%-a pedig 3-9 egyedet tart. Ez tényszerűen azt jelenti, hogy a kecskeállományok 62,7%-a nem éri el a 10 egyedet. Az ilyen állománykoncentráció mellett tenyésztett kecskelétszám 40.408 egyed volt. Mindezt az elkövetkezendő időszak támogatási rendszerének alakításánál szükségszerű figyelembe venni.
A vágóbaromfi-piacon a KSH adatai szerint a vágóalapanyag 2010. I-IV. havi termelői átlagára elmaradt a tavalyitól. A fajonkénti 2009-2010. első 4 havi felvásárlási átlagár a következőképpen alakult: vágócsirke 214 Ft/kg, illetve 206,50 Ft/kg; vágótyúk és -kakas 106,40 Ft/kg, illetve 101,50 Ft/kg; vágóliba 403,30 Ft/kg, illetve 401,90 Ft/kg; vágópulyka 308,40 Ft/kg, illetve 303,70 Ft/kg; vágókacsa 264 Ft/kg, illetve 262 Ft/kg.
Az év első 4 hónapjában a vágócsirkéért kilogrammonként 7,50 Ft-tal, a vágótyúkért és -kakasért 4,90 Ft-tal, a vágópulykáért 4,70 Ft-tal, a vágókacsáért 2 Ft-tal, a vágólibáért pedig 1,40 Ft-tal fizettek kevesebbet a felvásárló szervezetek.
A tavalyival szemben ez év áprilisában az értékesítési átlagárak a következők voltak: vágócsirke 217,80 Ft/kg, illetve 206,60 Ft/kg; vágótyúk és -kakas 114,70 Ft/kg, illetve 104,90 Ft/kg; vágóliba 406,20 Ft/kg, illetve 405,70 Ft/kg; vágópulyka 308 Ft/kg, illetve 302,10 Ft/kg; vágókacsa 264,80 Ft/kg, illetve 260,90 Ft/kg.
Vágóbaromfiból ez év. hónapjában 26.171 tonnát vásároltak fel, 2.490 tonnával kevesebbet, mint az előző évben. (2010. I-IV. között a felvásárlás össz. volumene 102.268 tonna volt.)
A KSH adatai szerint tavaly hazánk 135.596 tonna baromfihúst exportált, 6.260 tonnával, 4,8%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a húsexport értéke 10,8%-kal csökkent, és valamelyest meghaladta a 333 millió Eurót. A baromfihús import mind volumenében, mind értékében visszaesett. A mennyiségi csökkenés 19,2% volt, amelyhez 18,3% értékcsökkenés párosult. Tavaly összesen 48.939 tonna volt a behozott baromfihús mennyisége, értéke pedig megközelítette az 52 millió Eurót.
A 10 legfontosabb exporttermék közül a baromfihús a 3. helyet foglalja el, az által, hogy az agrárkiviteli értékből 6,5%-kal részesedik. Az export több mint 10%-kal esett 2008-hoz képest, melynek alapvető oka az egységnyi termékre eső jelentős értékesítési árcsökkenés.
A baromfihús kivitel 80%-a az EU tagországaiba irányult, és az össz. mennyiség mindössze 6%-át szállítottuk Európán kívüli országokba. Legnagyobb vásárlóink Németország, Ausztria és Románia voltak. Sajnálatos módon 2009-ben nagy mértékben visszaesett a német export, ellenben nőtt az Ausztriába és az ázsiai országokba irányuló kivitel. A 10 legfontosabb importtermék között a baromfihús nem szerepel.
Az idei kilátások az év eleji adatok szerint biztatóak. Magyarország baromfihús exportja 2010. I-II. hónapban 11,6%-kal nőtt, és mennyiségét illetően meghaladta a 19 ezer tonnát. A tagállami kiszállításból és az exportból képződő árbevétel 11,2 milliárd Ft volt. A baromfihúson belül a csirkehús kivitele több mint 1/3-ával bővült, értékét tekintve a tavalyi szinten, 2,6 milliárd Ft körül alakult. A fagyasztott és darabolt csirkehúsok jelentős célpiacai az uniós tagállamok mellett Oroszország és Ukrajna voltak. Hosszú távon Hong-Kong is stabil piacnak bizonyulhat.
Baromfihús importunk ugyanekkor 6.600 tonnát tett ki, amelyből a csirkehús 2.850 tonnával részesedett. Kedvezőnek mondható, hogy a behozatal összességében nem nőtt, a csirkehús esetében pedig több mint 31%-os csökkenés következett be.
Az AKI közlése szerint a brojler- és a sertéstáp feldolgozói értékesítési ára ellentétesen alakult 2010 első hónapjaiban. A brojler táp árát erőteljesen befolyásolta az importfehérje magas ára, a sertéstáp inkább a gabonafélék árváltozását követte. A gabonák alacsony ára kedvezett, a magas fehérje ár viszont drágulást okozott az abrakfogyasztó ágazatokban. A takarmányköltségek csökkenéséhez elsődlegesen a hazai előállítású napraforgó- és repcedara bővülése járulhat hozzá.
A tyúktojás piacon a KSH adatai szerint a termelői átlagár 2010. január-április hónapok között darabonként 17,30 Ft volt, 1,50 Ft-tal több, mint tavaly ugyanekkor.
Idén áprilisban – a 2009. IV. havi darabonkénti 16,90 Ft-tal szemben – az eladási átlagár 16,50 Ft volt. Ebben a hónapban 9 millió db tojás értékesítése történt, 5 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban. (2010. I-IV. között a felvásárlás össz. volumene 51 millió db volt.)
Az AKI közlése szerint a 21. héten – az EU-27-ek átlagában – az étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára kilogrammonként 298,58 Ft volt. Átlagosan 58 grammos tojást feltételezve, a darabonkénti ár kb. 17,56 Ft. A magyarországi átlagár ugyanebben az időpontban 293,85 Ft/kg (17,28 Ft/db) volt.
A mézpiacon – a KSH adatai szerint – a termelői átlagár 2010. első 4 hónapjában 692,80 Ft/kg volt, kilogrammonként 11,10 Ft-tal több, mint 2009. év azonos időszakában.
Idén áprilisban – a tavalyi kilogrammonkénti 713,60 Ft-tal szemben – az értékesítési átlagár 688,90 Ft volt, vagyis az árcsökkenés mértéke 24,70 Ft.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) közlése szerint az idei akácméz termés – az extrém időjárási viszonyok miatt – harmada, negyede volt a tavalyinak, következményeként 6,5-7 milliárd Ft árbevétel-kiesést okozott a méhészeknek. Az akácméz termelés 2009-ben 10 ezer tonna volt, az ez évi várhatóan 2-3 ezer tonna körül alakul. A vegyes virágméznél még nem becsülhető az elemi kár okozta veszteség, de az Egyesület már most felhívta a méhészek figyelmét, hogy az akácvirágzás utáni méhlegelők is súlyosan károsodtak. A napraforgó például sok helyen belvízzel borított, emiatt lassan fejlődik és nagy a kipusztulás is. A hárssal az a gond, hogy a méhészek nem tudnak az erdőkbe vonulni, mivel a legtöbb állami erdő „le van zárva” a viharok nyomán.
A KSH adatai szerint a szemestermények és az ipari keveréktakarmányok komponenseinek tonnánkénti termelői ára az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010. január-április között – a kukorica és a napraforgómag kivételével – csökkent, melyet az alábbi adatok is bizonyítanak: búza: 2009. év: 33.600 Ft, 2010. év: 28.700 Ft; kukorica (morzsolt): 2009. év: 25.900 Ft, 2010. év: 29.700 Ft; árpa: 2009. év: 27.500 Ft, 2010. év: 27.400 Ft; napraforgómag: 2009. év: 68.800 Ft, 2010. év: 78.900 Ft.
Összességében a gabonafélék termelői átlagára 2010. első 4 hónapjában 1,1%-kal nőtt.
A tonnánkénti eladási átlagárak áprilisban – az egy évvel korábbival szemben – a következők voltak: búza: 33.100 Ft, illetve 28.200 Ft; kukorica (morzsolt): 28.800 Ft, illetve 30.000 Ft; árpa: 29.700 Ft, illetve 26.700 Ft; napraforgómag: 63.100 Ft, illetve 94.100 Ft. Ugyanekkor búzából 72.573 tonnát, takarmánykukoricából 151.085 tonnát, árpából 2.565 tonnát értékesítettek. Az előző év azonos időszakához képest a kukorica felvásárlása 1.448 tonnával, a búzáé pedig 8.894 tonnával visszaesett. (2010. I-IV. között a felvásárolt kukorica össz. mennyisége 454.015 tonna, a búzáé 294.542 tonna, az árpáé pedig 18.935 tonna.)
Az agrártermékek exportját vizsgálva megállapítható, hogy 2009-ben a kukorica volt a legfontosabb kiviteli termékünk. A tagállami kiszállítás és a 3. országokba irányuló export több mint 4 millió tonnát tett ki. Ez összességében 800 ezer tonnával nagyobb mennyiség, mint ami 2008-ban volt.
Ennek ellenére a tonnánkénti 30%-os árcsökkenésből adódóan az export árbevétel globálisan csökkent, de így is a kiviteli össz. értékből, 5.112 millió Euróból 625 millió Euróval részesedett, vagyis a teljes agrárexport 12,2%-át adta. A legnagyobb felvevő piacaink Olaszország 1,4 millió tonna vásárlással, ezt követte Románia, amely az exportmennyiség 1/5-ét, míg Németország és Hollandia annak 10%-át „vette fel”.
Somogy, mint az ország egyik legnagyobb kukoricatermelő övezete, a terményexportból és annak értékéből az elmúlt évben 8-10%-kal részesedett, ez által nagy mértékben hozzájárult az agrárkiviteli célkitűzések megvalósításához.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának közlése szerint hazánkban 1970 óta folyamatosan figyelemmel kísérik többek között a búza fuzárium fajokkal való fertőzöttségét.
Az elmúlt év időjárási viszonyai – az idei évhez hasonlóan – kedveztek a kalász-fuzáriózis kialakulásának. Országosan a 644 mintaszám alapján megállapítható volt, hogy az őszi búzák fertőzöttsége rendkívül differenciáltan, 0% és 81% között alakult. A fuzárium fertőzöttség szélső értékei megyénként eltérő képet mutattak (Békés 0-14%, Fejér 0-8%, Nógrád 0-9%, illetve Zala 3-81%, Veszprém 30-61%, Jász-Nagykun-Szolnok 0,5-65,5%).
A fuzárium belső fertőzöttség országos átlaga 14,5% volt. Szélső érték: Fejér 2,4%, Zala 67,4%.
Az elmúlt időszak extrém időjárása kedvezett a kalász-fuzáriózis kialakulásának, amelynek legérzékenyebb időszaka (fenofázisa) a kalász hányás, -virágzás, -teljes érés kezdete. A gazdálkodók igyekeztek mindent elkövetni, hogy a fuzárium fajok emberre és állatra egyaránt veszélyes toxinjai a lehető legkisebb mértékűek legyenek.
A Mezőgazdasági Közös Piacok Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottságának döntése értelmében intervenció keretében a búza és az árpa idén is korlátlanul felvásárolható. Május 23-ig a 27 tagállamból 17-ben ajánlottak fel több mint 5,7 millió tonna gabonát. A hazai felajánlások össz. mennyisége 452 ezer tonna, ezen belül a búzáé 170 ezer tonna, az árpáé pedig 282 ezer tonna volt.
Az Európai Takarmánygyártók Szövetségének (FEFAC) közlése szerint a folyó gazdasági évben az EU-ban mintegy 164 millió tonna gabonát használnak fel takarmányozásra. Ebből várhatóan a búza 53 millió tonnát, az árpa és a kukorica 42-42 millió tonnát, a rozs 6 millió tonnát és az egyéb gabonafélék 21 millió tonnát tesznek ki. Az olajos darák uniós szinten történő felhasználása 58 millió tonna körül alakulhat. Idén Európa szerte 33,5 millió tonna szójadara, 12,9 millió tonna repcedara és 5 millió tonna napraforgó dara kerül a takarmánykeverőkbe.
Az AKI szerint hazánkban a takarmánygabona-félék termelői ára az év első 4 hónapjában tonnánként 25-31 ezer Ft között változott. Lényeges, hogy a kukorica eladási ára tonnánként 2-4 ezer Ft-tal meghaladta a búzáét és az árpáét, míg egy évvel korábban a három fő takarmánykomponens vételára azonos szinten alakult. Májusban már elvált egymástól a három termény ára, és amíg 2009-ben a takarmánybúza volt a legdrágább takarmánykomponens, addig idén a kukorica. Kérdéses, hogy az extrém időjárási viszonyok okozta elemi károk és természeti csapások milyen módon és mértékben befolyásolják a kalászos gabonaágazat terméseredményeit, miként alakul a minőség, és ezen tényezők együttes hatására hogyan reagál a gabonapiac.
