A 2003-as, új Vásárhelyi-terv számításai szerint összességében egy Balatonnyi víztározóra lenne szükség Magyarországon. Ennek első fázisaként 6 megépítéséről született döntés, amelyek, ha mára elkészültek volna, mintegy 80-90 centiméterrel csökkentették volna az egyes területeken mért legmagasabb vízszintet.
- A magyarországi töltések, védművek 40 százaléka nem kielégítő állapotú, nem felelnek meg az előírásoknak – mondja Somlyódi László akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. - Ennek következtében a védekezési és helyreállítási költségek óriásiak. Ráadásul teljesen feleslegesen, mert hogyha megelőzésben lényegesen jobbak lennénk, akkor ezek elkerülhetők, s a károk számottevően csökkenthetők. Az országnak vannak olyan területei, ahol kevés a víz, a belső vízgyűjtő, s vannak olyan területek, ahol sok a víz, például a nagy folyók mentén. Ráadásul vannak időszakok, amikor sok van, mint most például, és akadnak időszakok, amikor kevés. A dolog kulcsa az árvíz, a belvíz, az aszály és a területhasználat, a földhasználat kombinálása. Mivel a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás átalakulóban van, a kettőt össze kellene kapcsolni. Egy megújuló mezőgazdaságban új értelmet kap a védekezés, a cél és a kár. Tudniillik, hogy mit érdemes védeni. Elsősorban a gazdag, jó termőterületet. A szegény termőterületet, az alacsonyabb öko-potenciálú területeket nem kell védeni. Ezek a területek felhasználhatók arra, hogy ott vizet tartsunk, tározzunk, a talajvíz beszivárgást növeljük, a mikroklímát javítsuk. Ugyanakkor az árvizek és belvizek egy része tárolható. Hogy hol? Mint az új Vásárhelyi-tervben is szerepel a szükségtározókban, de a célnak megfelelnek a természetes mély árterek, a természetes tározók, a holtágak, a mélyen fekvő területek is. Mindezekkel kombinálni tudjuk az időjárási szélsőségeket, a mezőgazdaságot, a területhasználatot, és mindezek fejlesztését.
-Természetesen, ennek megvalósításához közös érdekképviseletre lenne szükség, továbbá arra, hogy a gazdák tisztában legyenek azzal, milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe a pénzükért?
- Jelenleg az öntözővíz-szolgáltatás, a belvízelvezetés szolgáltatása, a költségek és az árak semminemű összefüggésben nincsenek egymással. Tehát a gazdák nem tudják beépíteni az áraikba, de még azt sem tudják, hogy ez megéri, vagy nem.
- Mire van még szükség?
- Lényegesen jobb kommunikációra a gazdák felé. Elsősorban azért, hogy elhiggyék, itt birtokviszony-váltásról, termelési mód váltásról, termelési ág váltásról beszélünk, és hogy megéri belevágni. Ez bizony lassú folyamat lesz. A dolgot bonyolítja az, hogy számos feltételnek kell eleget tenni, amikor az alkalmazkodó mezőgazdaságról és az alkalmazkodó vízgazdálkodásról beszélünk. Ezek közül az első az Európai Unió vízpolitikája, amely 2011-től az ökológia jó állapot elérését tűzte ki. A második az árvízi irányelv, ami viszonylag friss, aminek a megalapozásán jelenleg dolgozunk. A harmadik az éghajlatváltozás hatásai, amik azért még mindig kiszámíthatatlanok. A negyedik az Európai Unió közös agrárpolitikája. És még néhány tételt sorolhatnék. Tehát számos feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy egy megfelelő stratégiát alakíthassunk ki.
Forrás: Gazdakör
