„ A krónikus megbetegedések mintegy 75%-a vezethető vissza a nem kellően megválasztott táplálkozási szokásokra. Vagyis elmondható, nincs ma a világnak olyan pontja, ahol az élelmiszer-ellátás ne lenne központi kérdés – mondta Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, amikor megnyitotta a Budai Várban az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót, és a hozzá kapcsolódó Hajráhazai! Fórumot. A hatnapos rendezvény keretében tartják meg a X. jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amelynek megrendezését Magyarország Brazília és Kína elől nyerte el. Az esemény-sorozatot gazdagítják az 5 vidéki helyszínen, valamint Sepsiszentgyörgyön megrendezendő hús-bajnokságok is.
A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a „talajművelés − növénytermesztés − állattenyésztés − húsfeldolgozás − ételkészítés − hulladékkezelés” lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. „A fenntartható élelmiszerlánc a legfontosabb emberi szükséglet kielégítésének környezettudatos, a jövő tekintetében is elfogadható szemlélete. Azon dolgozunk, hogy mindenki megismerje ezt az alapelvet és a maga területén átültesse a gyakorlatba is” − jelentette ki dr. Búza László, az eseményt megszervező Foodlawment Egyesület elnöke. Hazánk a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg az első olyan európai élelmiszertörvényt, amely már a fenntartható élelmiszerlánc szempontjait is tartalmazza. A hazai jogi szabályozás mintáját azóta Európa-szerte több mint 30 ország vette át.
Több, egymáshoz kapcsolódó konferencia − Budapesti Charta
Az augusztus 17-től 22-ikéig tartó eseménysorozat központja a Budai Várban van. Itt rendezik meg a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust is, amely a döntéshozók, az illetékes hatóságok, az élelmiszeripar vállalkozóinak és a fogyasztóknak közös fóruma. A jubileumi esemény megrendezésének jogát Kína és Brazília elől nyerte el Magyarország, elsősorban a magyar állatorvoslás elismeréseként.
A konferenciasorozat keretében külön szakmai napon foglalkoznak a szakemberek a zoonózissal, az állatokról emberekre terjedő betegségek tudományával. Ezen a napon több előadás taglalja a géntechnológia következményeit is.
A rendezvényeken mintegy 200 vendég hallgatja a több mint száz szerző által jegyzett előadásokat. A külföldi előadók között van argentin, brazil, chilei, kanadai, japán, koreai, indiai, ausztrál, új-zélandi, kínai, thaiföldi és izraeli is az európaiak mellett. A legtávolabbról érkezett előadók Új-Zélandról Budapestig közel 18.000 kilométert tesznek meg, hogy előadást tarthassanak a világkonferencián.
Az egyetemek, kutató műhelyek és hatóságok számára 64 országra kiterjedő videó-konferencia hálózatot szerveztek, így „élőben” is nyomon lehet követni az eseményeket, és be is lehet kapcsolódni a vitákba. A konferenciákat akkreditálták állatorvosi továbbképzésként, így a szakemberek továbbképzési pontokat is gyűjthetnek itt.
A konferenciasorozat végén − a tervek szerint − a résztvevők elfogadják majd a Budapesti Charta nevű dokumentumot, amely a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A Budapesti Chartát eljuttatják a világ élelmiszerügyi törvényhozóihoz és ellenőrzési hivatalaihoz.
A fogyasztóknak: Hajráhazai! Piac és Fórum
A szakmai közönségen kívül a legfontosabbak, a fogyasztók is részesei lehetnek az eseménysorozatnak. A budai Hilton szálló Dominikánus udvarában nyílt meg a Hajráhazai! Fórum, ahol hírességek és mesterszakácsok adnak tanácsokat hat napon át a látogatóknak a megfelelő étel kiválasztásáról, és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajráhazai! Piacon meg lehet kóstolni és kedvezményesen meg is lehet vásárolni a magyar húskészítmények legjobbjait. Amint a név is mutatja, mindkét helyszín elsősorban a minőségi magyar áruk népszerűsítését segíti.
Több vidéki városban helyi élelmiszer-bemutatók és bajnokságok gazdagítják az ünnep programját. Szegeden már lezajlott a vadételek, vadkülönlegességek bajnoksága. Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a szürkemarha készítmények, a romániai Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek kelnek versenyre. A nyertesek az augusztus 21-i gálarendezvényen, Budapesten vehetik majd át az oklevelüket és emlékérmüket – ez utóbbiak Kovács Gábor sárospataki kerámiaművész munkái.
A Foodlawment Egyesületet 2008-ban alapították. Célja, hogy segítse és támogassa az élelmiszerlánc minden pontját: a termelőt, a feldolgozót, az áru terítésével, értékesítésével és megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, magánszemélyt, hivatalt, kutatót, oktatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc összes résztvevője dolgozik.
