A tradicionális rendezvény célja, hogy az öt kontinens állategészségügyi hatóságai, húsipari szakemberei megismerjék egymás aktuális tevékenységét és eredményeit, valamint a szakma egyes országokra jellemző sajátosságait. A szakmai résztvevők nemcsak felismerhetik a legfrissebb nemzetközi trendeket, de hatással is lehetnek rájuk. A konferencia arra is lehetőséget ad, hogy lássák a piaci szereplők prioritásait, legégetőbb problémáikat, valamint a jogi szabályozáshoz, döntéshozatalhoz való viszonyukat is. Ez utóbbinál éppen a hazai gyakorlat jelentheti a jó példát, hiszen az itthoni jogi szabályozást több más ország máris átvette.
Az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a konferenciát kísérő programok kitűnő lehetőséget kínálnak a kapcsolatépítésre, az együttműködési lehetőségek feltárására a tudomány, a véleményformálók, a hatóságok, az élelmiszervállalkozók és a fogyasztók között. Tudjuk, hogy a konferenciák szakmai előadásain túl az ilyen találkozók lényegi eleme a személyes találkozások lehetősége, a kötetlen eszmecsere. Mert nemcsak az előadóteremben történnek fontos dolgok, de a fehér abrosz mellett is.
A fenntarthatósági elv lényege világszerte egyre ismertebb, és mind inkább beépül mind a vállalatok működésének, mind a törvényi szabályozásnak a gyakorlatába. Ugyanakkor ma még kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez az elv az élelmiszer-termelés teljes láncolatába beépíthető. A kongresszus nemcsak azt vizsgálja, miért van erre szükség, de azt is, hogyan valósítható meg.
A kongresszust Partnereivel közösen a Foodlawment Egyesület szervezi. Céljuk, hogy segítsék az élelmiszerlánc minden pontját: a termelőt, a feldolgozót, az áru terítésével, értékesítésével és megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, magánszemélyt, hivatalt, kutatót, oktatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc összes résztvevője dolgozik. A fogyasztótól azt várják, hogy vakon bízzon a megvásárolható és fogyasztható élelmiszerek minőségében. A Foodlawment Egyesület tagjai mindent meg akarnak tenni annak érdekében, hogy ez a bizalom méréseken, vizsgálatokon, ellenőrzéseken és az információk kényelmes, gyors hozzáférésén alapulhasson. A bizalom ugyanis kétirányú: nemcsak a fogyasztók, de a magas szakmai színvonalon működő, minőségi élelmiszert előállító vállalatok érdekeit is szolgálja.
A megbízhatóan szabályozott és korrekt ellenőrzésekkel kontrollált élelmiszerlánc ugyanakkor a törvényhozók és a hatóságok munkáját is megkönnyíti. A konferencia olyan fórum, ahol kiderülhet, mit vár a hatóságoktól a szakma, és mit várnak a hatóságok a szakmától. Valamennyi szereplő érdeke a folyamatos haladás éppúgy, mint a Magyarországon is gyakori, és az élelmiszeriparban súlyos következményekkel járó feketegazdaság visszaszorítása. E célok megvalósítására kiváló lehetőség ez a rendezvény.
A különleges alkalom különleges helyszínt kíván, így az esemény központja a Budai Vár. A magával ragadó, különleges tér méltó képviselője a kiváló magyar élelmiszeripari termékeknek és szakembereknek: a konferencia lehetőség arra, hogy megmutassuk a világnak minőségi alapanyagainkat és tudásunkat. Ennek ünnepléseként a történelmi hangulat mellett minden este más-más ország konyhájának remekeit élvezhetik a konferencia vendégei. Hagyományos angol, német, francia, spanyol, portugál, olasz, orosz, magyar és zsidó ételek kerülnek a vacsoraasztalra, főként magyar alapanyagokból készítve.
A kongresszushoz kapcsolódó színes programok a nemzetközi vendégek és a média érdeklődésére is számot tarthatnak, hiszen rímelnek az augusztus 20-i ünnepségekkel. Több vidéki városban helyi élelmiszer-bemutatók gazdagítják az ünnep programját, 13 helyszínen rendezik meg a hús és húskészítmények nemzetközi versenyét. Vidéken a helyi nevezetességekre hívják fel a figyelmet: Békéscsabán kolbász és szalámi világbajnokság várja az érdeklődőket, Bábolnán a sonka, Szegeden a vadételek, Lillafüreden a hal, Mezőkövesden a szalonna, tepertő Alsózsolcán a felvágottak, Debrecenben a szarvasmarha húsok, Kecskeméten baromfi húsok, Szennán a hurka, Szigetváron a disznósajt, kenőmájas, Abaújszántón a füstölt, pácolt termékek kelnek versenyre, Ajak a sertéshúsok világversenyének ad otthont, míg Ónodon a böllér világbajnokság lesz.
HÚSHIGIÉNIA ÉS HÚSVIZSGÁLAT
Szükségesek a kifinomult ellenőrzési módszerek − Új kihívások a hatóságok előtt − Közel háromszáz videókonferencia-résztvevő
Budapest, 2010. augusztus 18. − Minden fogyasztót, a lakosság egészségét is súlyosan érintő kérdésekkel foglalkozik a X. (jubileumi) Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszus. A tanácskozást Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, országos főállatorvos nyitotta meg. Felszólalt Habsburg György is, a Magyar Vöröskereszt elnöke.
A jubileumi, tizedik Világkongresszus rendezési jogát Magyarország nyerte el Kína és Brazília elől. A Világkongresszus korábbi házigazdái voltak, többek között, Hollandia, Kanada, az Egyesült Államok, Ausztrália és Anglia. A döntésben igen fontos szerepet játszott a magyar állatorvoslás nemzetközi elismertsége − például már 223 éve van hazánkban állatorvos-képzés.
A húsvizsgálatok megkülönböztetett jelentősége éppen abban van, hogy a fogyasztókhoz kerülő húsételek teljesen biztonságosak legyenek, a fogyasztó bízhasson az ételében. Mindez új kihívások elé állítja a szakembereket, de a törvényhozókat is. Kardeván Endre ezzel kapcsolatban így fogalmazott megnyitójában: „A globális környezeti változások, az új típusú kórokozók megjelenése – és sajnos az élelmiszerhamisítással összefüggő bűncselekmények –szükségessé teszik a kifinomult laboratóriumi módszerek kidolgozását, fejlesztését. … A hatósági ellenőrzések mellett kiemelt figyelmet fordítunk a kutatásokra, a laboratóriumi módszereink fejlesztésére, elősegítve ezzel a hatékony és gyors ellenőrzést. Ezek között is kiemelkedő jelentőséggel bír az állati eredetű élelmiszerek magasabb fokú biztonságának megteremtése.”
A Világkongresszus fővédnöke, Dr. Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke a humanitárius élelmiszer-segélyezések és az élelmiszerbiztonság összefüggéseiről beszélt. A szakmai nyitó előadást pedig Andrij Rozstalnij, a FAO közép- és kelet-európai irodájának állattenyésztési és állategészségügyi vezetője tartotta.
A nap előadásai elsősorban a sertéshúsok vizsgálataira koncentráltak. A nap folyamán szóba kerülnek a az állat-egészségüggyel kapcsolatos kommunikáció kérdései is − az írországi Dr. Paddy Rogan egy konkrét esettanulmánnyal számol be egy ún. „dioxin” esemény lakossági kommunikációjáról.
