Tizedével csökkent a zöldség- gyümölcs behozatal
Az agrár-külkereskedelmi forgalom áruszerkezetén belül 2010. I-V. hónapok között – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – az élelmiszerek kivitele (tagállami kiszállítás és 3. országokba irányuló export) 488,2 milliárd Ft, a behozatal (tagállami beszállítás és 3. országokból érkező import) pedig 326,7 milliárd Ft, vagyis az aktívum 161,5 milliárd Ft volt.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva az export 9%-kal, az import pedig 9,2%-kal visszaesett.
Az élőállat kivitelből származó árbevétel 24,2 milliárd Ft volt, 14,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a behozatal 20,6%-kal volt több az előző évhez képest, így összegszerűen meghaladta a 19 milliárd Ft-ot.
A hús és húskészítmények esetében az export 88,6 milliárd Ft, az import 35,8 milliárd Ft volt. A kivitel 2,2%-kal, a behozatal pedig 16,9%-kal visszaesett.
A tej és tejtermékek kiviteléből származó árbevétel megközelítette a 30,4 milliárd Ft-ot és 5,4%-kal több volt az egy évvel korábbinál. A behozatal 8,6%-kal nőtt, össz. értékét illetően 35,7 milliárd Ft volt.
A legfontosabb árucsoportunk, vagyis a gabona és gabonakészítmények importja 23,4%-kal esett vissza, össz. értékét illetően 26,8 milliárd Ft volt. Az exportból származó árbevétel közel 134,2 milliárd Ft volt, 23,4%-kal kevesebb, mint 2009. azonos időszakában.
Zöldség és gyümölcsfélékből az év első 5 hónapjában 64,7 milliárd Ft kivitelből származó bevétel képződött, 4%-kal kevesebb mint az előző év azonos időszakában. Figyelemre méltó, hogy a behozatal közel 10%-kal csökkent, össz. értékét tekintve 52,2 milliárd Ft volt. A zöldség- és gyümölcságazat agrár-külkereskedelmi aktívuma 12,5 milliárd Ft-ot tett ki.
Az élelmiszer árucsoporton belül a gyümölcs- és zöldségkivitelből – a gabona és gabonakészítmények után – a 2. legnagyobb bevétel termelődött, míg a behozatal tekintetében a kertészeti ágazat a különböző árucsoportok között a listavezető volt.
Regisztráció nélkül értékesíthető a friss zöldség és gyümölcs
Ez év július 6-tól hatályos a Vidékfejlesztési Minisztérium 4/2010. (VII. 5.) rendelete, amely többszörösen módosította a közelmúltban kihirdetett 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletet. A rendeletmódosítás megkönnyíti a kistermelők élelmiszertermelési, feldolgozási- és értékesítési feltételeit, elősegíti a piacra jutás lehetőségeit.
A miniszteri rendelet alapján a kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, valamint bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője továbbá nagyszülője végezheti.
Fontos tudnivaló, hogy az ún. kis mennyiségben megtermelt nyers (feldolgozatlan) zöldség, gyümölcs és termény, valamint a betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékek értékesítéséhez engedély (nyilvántartásba vétel, illetve regisztráció) nem szükséges.
Nyersnek mondható a zöldség, a gyümölcs és egyéb termény, amíg legfeljebb csak szárítják, tisztítják, szeletelik, darabolják. Nem szükséges „hatósági állatorvosi igazolás” ezen termékek értékesítéséhez.
A feldolgozott termékek (savanyúság, lekvár, csalamádé, stb.) árusításához viszont szükséges a regisztráció.
A nyilvántartásba vételhez az illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalához kell kérelmet benyújtani. A nyilvántartásba vétel díja 15 ezer Ft. Ennek megtörténtét követően a szükséges ellenőrzéseket a hatósági állatorvos végzi.
Az engedély évenként meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltétele évenként egy alkalommal állategészségügyi ellenőrzés megtörténte, melyről a kistermelő hatósági állatorvosi igazolást kap, melynek költsége 4 ezer Ft.
Kistermelőként csak a saját gazdaságban megtermelt nyers zöldség, gyümölcs és egyéb nyers termény(alaptermékek) értékesíthető Magyarország valamennyi piacán, vásárban és engedélyezett ideiglenes árusító helyén közvetlen a vásárló részére. Évente legfeljebb 20 ezer kg növényi eredetű alaptermék adható el. A feldolgozott termékek, mint például a savanyúság esetében az éves maximálisan értékesíthető mennyiség 5.200 kg lehet.
A kistermelőnek vannak adminisztrációs feladatai is. Naprakész nyilvántartást kell vezetnie a következőkről: előállított termékek mennyisége, az előállítás ideje, illetve az értékesítet termék mennyisége, az értékesítés helye és ideje, a felhasznált növény-védőszerek és ezek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje,valamint az előforduló növényi kártevők.
A kistermelő felelős az általa előállított és forgalmazott alaptermék vagy feldolgozott termék minőségéért.
Többek között a kistermelői zöldség- gyümölcs termelés , előállítás és forgalmazás általános és konkrét szabályait, a lehetőségeket és a kötelezettségeket részletesen a Vidékfejlesztési Minisztérium 4/2010. (VII. 5.) rendelete tartalmazza.
Növelni kell az öntözött kertészeti kultúrák területét
Hazánk a mezőgazdasági területek öntözések szempontjából kedvező helyzetben van, hiszen a felszíni és a felszín alatti – jó minőségű öntözésre kiválóan alkalmas - vízkészletek igen jelentősek. Évente mintegy 10 km3-rel több felszíni víz hagyja el az országot, mint amennyi befolyik, miközben a 2000-es éveket tekintve 2003-ban és 2007-ben rendkívüli aszály sújtotta a szántóföldi növénytermesztőket és a kertészeti ágazatokat. Mindezek ellenére az elmúlt évben a mezőgazdasági földterület (5.783.000 ha) 1,5%-át öntözték a földhasználók, amelynek 1,7%-a (76.323 ha) volt a szántó, 7,7%-a (7.585 ha) volt a gyümölcsös, és számokban, illetve százalékban alig kifejezhető, mindössze 16 ha volt a szőlőültetvény terület.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közlése szerint hazánkban az öntözött mezőgazdasági terület a 2002. évi 125 ezer hektárról az elmúlt évben 92 ezer hektárra csökkent. A legnagyobb területeket Hajdú-Bihar (27.695 ha), Jász-Nagykun-Szolnok (14.445 ha) és Csongrád megyében (13.600 ha) öntözik.
Szakértői becslések szerint középtávon mintegy 300-500 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözését kellene megoldani. Mindez igényli, sőt feltételezi az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozható öntözésfejlesztéssel összefüggő támogatási jogcímek meghirdetését, elősegítve ezzel – elsődlegesen a zöldség- és gyümölcs ültetvényekben történő – az új víztakarékos és talajkímélő öntözési technológiák szélesebb körű alkalmazását.
Kaposvár, 2010. augusztus 13.
Varga Gábor sk.
