Ha Szent György napja böjt idejére esik, akkor abban az évben kevés tejet adnak majd a juhok, tartja a néphiedelem, és ez idén beigazolódott Romániában. A tavalyi, juhonkénti 50 literes átlagos tejtermelés idén 30-ra csökkent, így szinte biztos, hogy télire hiánycikk lesz a román ételkülönlegességnek számító juhsajt.
Az aradi termelő, Podean Marina szerint nem lesz elég sajt sem, mert senki nem rakott el télire. Van, aki eladta a tejet, mások pedig nem fejtek, meghagyták inkább a bárányoknak . Ezért a termelők azt jósolják, hogy akár 25 százalékkal is drágulhat a juhsajt.
A sok eső miatt a betegségek is gyakoribbak – hallottuk Mitica Dobrota, lippai juhtenyésztőtől. Az ő farmján idén 20 százalékkal esett vissza a tejtermés. Naponta 1200 juhtól 300 liter tejet fej, és ebből mintegy 60 kilogramm juhtúrót készít, amit nagykereskedők vásárolnak fel.
- Tíz évvel ezelőtt elegendő volt a tavaszi és az őszi megelőző kezelés, most viszont szinte havonta kapnak védőoltást a juhok – mondja a gazda. - Ha erre nem figyelünk, könnyen megbetegszenek, köhögnek. Esős időben a különböző betegségek rögtön előjönnek, idén például nagy gondot jelentett a sántulás, és gyorsan szaporodtak a paraziták is.
A piaci kereslet is befolyásolja a sajtkészítést. Tavaly például annyi volt az olcsó külföldi tejtermék, hogy sok termelőnek a nyakán maradt a hagyományos sajt.
- Nagy mennyiségű, tejporból előállított túrót hoztak be külföldről, és ezt nagyon olcsón, kilóját 7 lejért árulták egy bukaresti raktárban. Annak ellenére, hogy kétes minőségű volt, az emberek mégis vásárolták, mert a válság miatt mindenki az olcsót kereste. Mi, ha 7 lejt kapunk kilójáért, még a termelési költségeket sem tudjuk fedezni.
Az élőállat eladása jövedelmezőbb, mint a tejfeldolgozás – véli a gazda. A bárányhús-kereslet Európa-szerte óriási, Románia pedig 1 milliárd euró értékben exportál bárányhúst.
- Külföldi kereskedők érdeklődnek a juhtej iránt is – állítja Branga Ion, a Juh- és Kecsketartók Körös-menti Miorita Egyesületének elnöke. - Például egy görög kereskedő több megyéből összegyűjti a tejet, Brassóba szállítja, ahol saját gyára van. Ott pasztörizálja, majd továbbviszi Görögországba, ahol feldolgozza, aztán Amerikába exportálja a túrót, a sajtot, s mindent, amit előállít.
A román-magyar határ mentén a gazdák többsége Magyarországra szállít. Az okot Nicolae Cioranu, az Arad megyei Juhtartók „Pastorul” Egyesületének elnöke indokolja.
- Magyarországon a tejtermelés sokkal alacsonyabb, így ott szükség van juhtejre. Ezért ott többet ajánlanak érte. Ezzel szemben nálunk, itt a környéken nincs is tejfeldolgozó gyár. Ebben az évben jelentkezett egy cég Kovászna megyéből, amely átveszi a tejet, de csak 2 lejt fizet érte.
Vagyis 130 forintot. A kecske- és juhtenyésztők nehezményezik azt is, hogy idén még nem kapták meg a támogatást a mezőgazdasági tárcától, ezért, a tervek szerint, szeptemberben utcára vonulnak.
Forrás: Gazdakör
