Hogy mi ösztönzi a tagokat arra, hogy belépjenek ebbe a termelői csoportba? Erről elsőkén az egyik legilletékesebbet, a jászapáti Mátravidéki Termelői Csoport ügyvezető igazgatóját, Tajthy Józsefet kérdeztük.
- A belépés motivációja mindenképpen a „hogyan járok jobban?” kérdésre való válasz, hiszen a termelői csoport létrehozásának a mozgatórugója az összefogáson alapszik. A gazdálkodók mára megtanulták a Mátravidéki Gabona és a Mátravidéki Olajosmag Termelői Csoport nevét. Tudnak a létezésünkről, mert megkönnyítjük tagjaink értékesítését. A gabonapiaci körkép nagyon beszédes, hiszen induláskor az előszerződésben lekötött 25-26-28 ezer forintos árakhoz képest jelenleg dupláján vannak a gabonaárak. A legjobb minőségű gabonákért már 50 ezer forint feletti vevők is jelentkeznek.
- A termelői csoport nonprofit szervezet, valamiből azonban élni kell?
- Köztudott, hogy az európai uniós normák alapján a termelői csoportokat vegyes finanszírozásban, tehát a nemzeti kiegészítő támogatással együtt a brüsszeli büdzsé támogatja. Részben ebből élünk, részben pedig a tagok működési költséghez történő hozzájárulásából, amely a termelői csoportjaink esetében az input beszerzésnél nulla, értékesítésnél pedig a rajtunk keresztül folyó forgalom 1 százaléka. A piacon így együtt az érdekérvényesítő képesség mindig könnyebb, mint külön-külön.
- A mezőgazdaságban minden esztendő más, és ez benne a szép. Milyen volt az idei?
- Ismét egy belvizes évünk van, mégpedig sokkal nagyobb belvizekkel, mint eddig bármikor. Sajnos, ez a terméseredményeken, és helyenként a minőségen is meglátszik – mondja Kiss János, a jászberényi Agro-Lehel Kft. ügyvezető igazgatója. - Tagjai vagyunk a Mátra Mag Szövetkezetnek, és rajtuk keresztül történik a terményeink értékesítése, vagy legalábbis egy részének az értékesítése. Ez mindenképpen segítséget jelent, mert nagyobb rátekintésük van a piacokra, másrészt tagjai között bizonyos mértékben teríteni tudják a terményeket, például a mi esetünkben a megtermelt búzavetőmagot.
- Repcét is termeltek az idén és fedezeti vásárlásra kényszerültek, tehát a szerződés szerint meg nem termett magot a piacról kellett megvásárolniuk.
- Sajnos ez a helyzet. Az utóbbi években a felvásárló, illetve a feldolgozó cégek már nem termeltetési szerződést kötnek, hanem felvásárlási szerződést. Ez azt jelenti, ha nem terem meg az a mennyiség, akkor a piacról kell megvásárolnia a termelőnek, hogy eleget tehessen a szerződésnek. A terméskiesés miatt ebben az évben velünk is ez történt.
Forrás: Gazdakör
