A gazda szava hiteles
A gazda szavának hitelességét az USA-beli húsmarha tenyésztők még véletlenül sem kérdőjelezik meg. A nagyfokú bizalom miatt az adott szó kötelez, vagyis szent és sérthetetlen. Ha valamelyik gazdaságtól tenyészüszőt vásárolnak, a nőivarú egyed származásának (pedigréjének) igazolásához elegendő a szóbeli bejelentés vagy az eladó által kiállított írásos nyilatkozat. Nem szükséges a származás bizonyításához a tenyésztő szervezet által kiállított, és a tenyésztési hatóság által hitelesített hivatalos okmány.
Japánban a saját gazdaságból történő közvetlen mezőgazdasági termékértékesítés olyan magas fokát érték el, hogy a vevők abszolút bizalmát élvezik az eladók. Amennyiben a termelő időjárási, közgazdasági, piaci okok miatt kényszerhelyzetbe kerül, a vásárlók egy része pénzügyileg akár a finanszírozást is felvállalja, később a kihelyezett hitelt (invesztíciót) termékben „levásárolja”. Fordított esetben is működik a kooperáció. Az anyagilag megszorult vásárló fizetési haladékot kap, így a moratórium átmenetileg mentesíti az azonnali készpénzfizetés alól.
A gazda szóban garanciát, szavatosságot, kezességet vállal az általa termelt áru minőségéért, a pontos határidőre történő szállításért, az egyéb kötelezettségek maradéktalan teljesítéséért. Fel sem merül a vásárlóban, hogy az eladó által jelzett pl. elemi kár, természeti csapás okozta terméskiesést jogi útra terelve szankcionálja.
Azok a kistermelők, akik spekulatív módon a fogyasztók megtévesztésével átmeneti pénzügyi előnyöket remélve biotermékként értékesítik a konvencionális, vagyis a hagyományos módon termelt áruikat, visszaélnek az eredet- és földrajzi megjelöléssel, nem rettennek el a házi tej vizezésétől, a méz hamisításától, hamar fennakadnak az élelmiszerbiztonságot kontrolláló és termelő centrikus fogyasztók által kiépített biztonsági hálón. Ezt követően esélyük sem marad ez irányú tevékenységük folytatására.
A gazdatársadalom a helyi termelő közösségek együttesen, egymást segítve törekednek – a fokozódó minőségi és ár versenyben – a hazai (helyi) fogyasztók megtartására. Tudják, hogy a fogyasztók megszerzése nehéz, megtartása még nehezebb, de azok vásárló erejének és bizalmának elveszítése a legkönnyebb.
Hazánkban a közelmúltban változtak a kistermelők piacra jutásának lehetőségei. A közétkeztetést folytató intézményekkel bővült, és számos területen – többek között a falusi vendéglátás korlátainak megszüntetésével –egyszerűsödött az értékesítés. A lehetőségek egyúttal ráirányítják a figyelmet a kötelezettségekre is. A kistermelő felelősséggel tartozik termékei jó minőségéért és a termékeit fogyasztók egészségéért, így fontos feladata a forgalomba hozott élelmiszerek biztonságának és nyomon követhetőségének garantálása.
A rendelkezés nem terjed ki a magánháztartásban és saját gazdaságon belüli felhasználásra, azonban minden kistermelő elemi érdeke, hogy az előírások alkalmazásával és betartásával garantálja családja és barátai élelmiszerfogyasztásának biztonságát.
Magyarországon az elmúlt években drasztikusan csökkent a szóban, ún. szavahihetőségre épülő adás-vételek (üzletkötések) száma, amely a morális válság legfőbb megnyilvánulása. Az írott szerződés is sok esetben keveset ér. Szükség lenne a szerződésszegők, a spekulánsok kiközösítésére, és a szándékosság bizonyítottsága esetén a kiemelt szankcionálásra. Ez által a tisztességtelen piaci szereplők erkölcsileg is a piac igazi és megfordíthatatlan vesztesévé válnának.
Mindez nagymértékben elősegítené a tudatos – egyre inkább hazai termékek vásárlására specializálódó és vállalkozó – vásárlók számának látványos gyarapodását, ez által a vidék megtartó erejének növelését.
Csak szervezetten bővíthető a helyi termékértékesítés
Hazánkban a közelmúltban változtak a kistermelők piacra jutásának lehetőségei. A közétkeztetést folytató intézményekkel bővült, és számos területen – többek között a falusi vendéglátás korlátainak megszüntetésével – egyszerűsödött az értékesítés. (A lehetőségek egyúttal ráirányítják a figyelmet a kötelezettségekre is. A kistermelő felelősséggel tartozik termékei jó minőségéért és a termékeit fogyasztók egészségéért, így fontos feladata a forgalomba hozott élelmiszerek biztonságának és nyomon követhetőségének garantálása.)
Szükség van és lesz a jövőben a helyi együttműködésre, a termelő közösségek és szerveződések létrehozására, hiszen a közétkeztetést végző intézmények az élelmiszer alapanyagot, illetve az élelmiszert csak szervezett módon tudják megvásárolni. Számukra alapvető fontosságú a jó és egyenletes minőség mellett a szállítási határidők betartása, a folyamatos és pontos ellátás, valamint az egyéb vállalt kötelezettségek teljesítése mellett a versenyképes ár. A közvetlen értékesítés előírásainak, szabályainak EU konform könnyítése, a piacra jutás elősegítése csak abban az esetben jelent előnyt a helyi gazdálkodóknak, ha az értékesítést szervezetten, tervszerűen és kiszámíthatóan végzik. E nélkül a kitűzött cél, vagyis a helyi termékek – minél nagyobb mennyiségben történő –helyben értékesítése nem valósulhat meg.
Biztosított az őszi búza vetőmag
A tavalyihoz képest országosan mintegy 40 ezer tonnával kevesebb, összesen 120 ezer tonna őszi búza vetőmagot termeltek, melyek fémzárolt és csávázott kiszerelésben történő megvásárlására van mód és lehetőség. Fontos feladatként jelentkezik a megtermelt és kiszerelt szaporítóanyag teljes mennyiségének felhasználása, hiszen a gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy az ismeretlen eredetű, származási igazolással nem rendelkező, rossz minőségű vetőbúza már önmagában ellehetetleníti az egységes és homogén minőségű búzatermelést.
Hazánkban kb. 140 búzafajtából választhatnak a gazdálkodók. A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő fajták közül 20 a piacvezető, melyek a sokoldalú követelményeknek, mint pl. a termőképesség, a malom- és sütőipari érték, a tél- és fagytűrő, valamint a betegségekkel szembeni ellenálló képesség messzemenően megfelelnek. A fajtaválasztást minden bizonnyal nagy mértékben meghatározza – az említett értékmérő tulajdonságok mellett – az értékesítési ár.
Kaposvár, 2010. augusztus 30.
Varga Gábor sk.
HITELRONTÓ A FRUITVEB SZERINT A LEVEGŐ MUNKACSOPORT ÁLLÍTÁSA
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) hitelrontónak tartja a Levegő Munkacsoport azon állítását, miszerint a magyar zöldség és gyümölcs jelentős mértékben tartalmaznak vegyszermaradványokat., és csupán 21 százaléka lenne „tiszta”.
A FruitVeB-nél éppen ezért pert fontolgatnak – hitelrontásért – annak érdekében, hogy miként kaphatna elégtételt a szervezet az igaztalan állítások ellensúlyozására. A hitelrontás tényéről a FruitVeB tájékoztatta a szaktárcát is.
