Az előadók a közeli és középtávú jövőnk fő szakmapolitikai, intézményi és gazdálkodási kérdéseiről fejtették ki véleményüket, amelyek együtt ,,iránytűként” jelzést adhatnak a mezőgazdasági vállalkozások számára. A konferencia alapvető témái elsősorban arról szóltak, ami Magyarország Európai Uniós elnöksége alatt (2011. január 1–június 30.) magyar állásfoglalásként elhangozhat, másrészt azokra a változásokra hívták fel a figyelmet az előadók, amelyeket a középtávú terveinkben nemcsak érdemes, de szükséges is figyelembe venni.
- 2004. május elseje óta Magyarország és a mezőgazdasági vállalkozások is egy új felfogású MINTA, PÉLDA, ÉRTÉK rendbe, azaz egy új PARADIGMA rendszerbe léptek be. A rendszer csak annak számára érthető, aki azt megtanulja – mondta Dr. Rózsás Attila, a Szentesi-MAG Kft. ügyvezető igazgatója, a Budapesti Agrárkamara elnöke. - Akinek a saját vállalkozásával kapcsolatban tervei vannak, annak önérdekből nemcsak érdemes, hanem szükséges is megtanulni. Ezzel kapcsolatban a személyes véleményem a következő: ,,Az Európai Uniótól nem félni kell, az Európai Uniót meg kell tanulni, mert...” Mert az Európai Unió nem fogja megtanulni a magyar vállalkozásokat, nekünk kell megtanulni ,,európaiunióul”. Ha megtanulunk ,,európaiunióul” gondolkodni, beszélni és dolgozni, akkor könnyebb lesz akaratunkat érvényesíteni a 27 tagállam közösségében.
A nevezetes alkalom kapcsán, a konferenciával megegyező címmel megjelent egy 76 oldalas kiadvány is melyben Volt egyszer egy kutató címmel Dr. Horváth György emlékezik meg Dr. Szalva Péterről, a fentebb idézett Dr. Rózsás Attila összefoglalja a Szentesi Mag Kft. elmúlt 15 évét, valamint az előadók publikálnak azokat a témakörökben, melyekkel a konferencián a nyilvánosság elé állnak. Az Agrár- és vidékpolitikai programvázlatát Prof. Dr. Ángyán József, az FVM parlamenti államtitkárának tollából olvashatjuk, Dr. Szabó G. Gábor Családi gazdaság és szövetkezés címmel, Ertseyné dr. Peregi Katalin PhD Korszerű hatósági szerepvállalás a fajtaelismerésben és a vetőmag-minősítésben címmel, Prof. Dr. Fári Miklós A jövő biomassza, vagy (és) energia növényei!? címmel, Dr. Roszik Péter A biológiai termesztés helyzete és kilátásai Magyarországon címmel, míg Dr. Rózsás Attila Agrárkamara kell, de milyen legyen? címmel publikál a kiadványban. Természetesen szó esik még az Európai Unió, Magyar Agrár- és Vidékfejlesztés, Társadalmi Szervezetek, Támogatások témakörökről is.
A Szentesi Mag Kft-ről szóló ügyvezetői bemutatóból kiviláglik, hogy a cég nem a múltban él, hanem a jövőjét tervezi.
- A terveinkben kiemelkedő szerepe marad a tulajdonunkban levő biológiai alapok értékének fenntartása. Tudjuk, hogy az ún. hagyományos nemesítés módszereivel – a legjobb esetben is – a meglevő fajtáinkat csak megismételni leszünk képesek vagy a szerencse támogatásával csak árnyalatokkal javíthatunk a teljesítményükön – írja Dr. Rózsás Attila. - A kooperáció lehet ebben az esetben a kivezető út, ugyanis az értékek egyesítése eredményezhet a tulajdonunkban levő biológiai alapban erdmény- és teljesítménynövekedést. Ha a lehetséges partnereink is így gondolkodnak, akkor a felek közösen, illetve egyszerre megújulhatnak.
Prof. Dr. Ángyán József az FVM parlamenti államtitkára Agrár- és vidékpolitikai programvázlatát című írásából kedvcsinálóként talán az alábbi sorokat érdemes idézni:
„A magyar vidék és a mezőgazdaság ügye nemcsak a falun élő, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó honfitársaink gondja, a vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés a XXI. században is stratégiai ágazat, és egyre inkább azzá válik: a jó minőségű, biztonságos élelemmel történő élelmiszerellátás, a tájfenntartás, a jó környezeti állapot megőrzése valamint a vidéki élet, a helyi közszolgáltatások előfeltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. Magyarországon azonban – az eltelt 20 év nagy része, de különösen az utolsó 8 év elhibázott gazdaságpolitikájának következményeként – a vidék mély válságba került. Különösen a kistelepülések kerültek szinte kilátástalan helyzetbe. Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, amely napjainkra krónikussá vált. Ma már nem kérdéses, hogy mezőgazdaságunk jelen állapotában nem alkalmas a vidék problémáinak megoldására. A fenti megállapítások eredményeként arra a következtetésre kell jutnunk, hogy alaposan átgondolt, határozott és mélyreható változásra van szükség. Közös érdekünk és együttes felelősségünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül megoldást találjunk a magyar mezőgazdaságot és a gazdálkodókat sújtó gondok sokaságára. Bár az adottságaink kiválóak, mégis azt látjuk, hogy nem tudunk élni velük, a kormányzat gyakran nemcsak hogy nem segíti, hanem inkább akadályozza a vidéken élőket az előrejutásban. Olyan integrált vidékfejlesztési programra van szükség, amely a mezőgazdaság és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozások együttes fejlesztésén keresztül széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre, lehetőséget ad a kistelepüléseken élők életminőségét meghatározó tényezők átfogó javítására, a vidéki élet becsületének és vonzerejének helyreállítására. A változtatás irányának és teendőinek számba vételéhez mindenekelőtt az agrárium és a vidék jövőképét kell meghatároznunk.”
Dr. Rózsás Attila Agrárkamara kell, de milyen legyen? Című írásában egyértelműen megállapítja, hogy a kamara szerepével és feladatával kapcsolatban nagyon gyakran téves vélemények, és sajnos hibás döntések születtek. Talán ezért is fontos külön bemutatni a Magyar Agrárkamara korszerűsítésének indokait és területeit.
1. Reálisan számolni lehet a magyar közigazgatás reformjával, ezért a köztestületi jogállású szervezetek jelentősége megnőhet.
2. Az önkéntes tagságból adódóan változott a kamara felfogás és a kamarakép (a tagoknak van kamarájuk és nem a kamaráknak vannak tagjaik!)
3. A fentiek alapján el kellett volna készíteni a Magyar Agrárkamara ,,használati utasítását”.
4. Az Európai unióban – a szubszidiaritás elve alapján – decentralizált, területi elvű és alapú irányítási és döntési rendszer működik. A Magyar Agrárkamara szervezetének célszerű ezt az elvet követnie és a területi kamarák szövetségével, esetleg fúziójával célszerű lenne a kamarai, köztestületi tekintélyt emelni. Vizsgálni és mérlegelni kell, hogy az MVH területi központokhoz tartozó megyék fúziója alapján kialakuló új területi kamaráknak erősödik-e a lehetősége a közigazgatási és közfeladatok ellátásában, valamint az érdekérvényesítés területén.
5. Szükséges a Magyar Agrárkamara jogállásának szélesítése (a MAK kezdeményezze kiemelten közhasznú szervezetté történő nyilvánítását).
6. A Magyar Agrárkamara a köztestületi jogállást tudatosan használja, tagjai és a vele együttműködő intézmények javára. Vegye figyelembe, hogy a köztestületi jogállás nem gyakori az agráriumban, ezért az egyediségét és különlegességét védeni kell.
7. A Magyar Agrárkamarának és a területi kamaráknak a távlati sikere a beágyazódásuktól függ, tehát a köztestületi jogállást és a kamarát, mint szervezetet népszerűsíteni kell. A népszerűsítést legkönnyebb a gyakori hatékony nyilvános szerepléssel emelni. A Magyar Agrárkamarának ezért külön – marketing üzleti tervet – kell kidolgoznia a saját népszerűsítésére. Ezzel együtt felül kell vizsgálni a területi elv alapján működő alelnöki rendszert, amelyet nagyon gyorsan ágazati, vagy funkcionális szempontok szerint szükséges kialakítani. A Magyar Agrárkamara népszerűsítése megoldható egy tudatosan működő ügyvivői testülettel is, ebben az esetben viszont át kell gondolni az Ügyvezető Elnökség szerepét. A lényeg az, hogy több – a kamara jogállását és az Európai unió rendjét jól ismerő – személy szerepeljen a Magyar Agrárkamara ,,diplomatájaként”. A fenti indokok alapján indokolt a MAK Alapszabályának módosítása is.
Forrás: Agroinform Média
