Az előzetes adatok alapján, a németországi összes gabonatermő terület 2010-ben a múlt évihez viszonyítva 3,9 %-kal, 6.636 e hektárra csökkent. (Az utolsó 5 év átlagához viszonyítva a csökkenés 2,9 %.) Azon belül, míg a búzatermő terület 3,1 %-kal, 3.327 e hektárra nőtt, az árpáé 12,0 %-kal, a rozsé pedig 17,0 %-kal, 1.653 e, illetve 631 e hektárra csökkent. A 464 e hektárt kitevő kukorica termőterület lényegében változatlan maradt.
A teljes gabonatermés mennyisége 43.762 e tonna, ami ugyan 12,0 %-kal kevesebb, mint a múlt évi rekord betakarítás, de jóval a 2003-2007. évek átlaga fölötti eredmény. Búzából (döntően őszi búza) az országos mennyiség 23.929 e tonna, ami 5,0 %-os csökkenést jelent. Árpából (főként őszi árpa) 10.433 e tonnás mennyiség 15,1 %-kal kisebb, mint 2009-ben. Rozsból drasztikus, 34,3 %-os terméscsökkenés következett be, összesen 2.841 e tonnát takarítottak be. A kukoricatermés is jelentően, 19,5 %-kal, várhatóan 3.645 e tonnára esik vissza az idén.
A hozamokat tekintve, búzából az idei átlag 7,19 tonna/hektár (-7,9 %), árpából 6,31 t/ha (-3,6 %), rozsból 4,51 t/ha (-20,9 %), kukoricából pedig 7,86 t/ha (-20,2 %). Az összes gabonára vetített átlag 6,59 t/ha (-8,5).
Meg kell jegyezni, hogy a búza esetében az étkezési célú 6-7 M tonna, ami azt jelenti, hogy ez évben is elegendő mennyiség áll rendelkezésre. A második legfontosabb kenyérgabonából, a rozsból szintén nem lesznek ellátási gondok, jóllehet a termésmennyiség mind a múlt évihez, mind az utolsó öt év átlagához képest is jóval alacsonyabb. Nagyon magas ugyanis az étkezési, kenyérrozs minőség aránya. Rozsból egyébként növekszik a bioüzemanyag célú felhasználás mennyisége.
A tartományok közül a gabonatermésben (kukorica nélkül) a legnagyobb visszaesés Brandenburgban (-17,0 %), Észak-Rajna – Vesztfáliában (-16,0 %) és Mecklenburg – Előpomerániában (-13,8 %) jelentkezett. A legkisebb mértékű volt a csökkenés Hessen-ben (-3,6 %), Rajna – Pfalz-ban (-4,4 %), valamint Szászországban (-5,0 %).
A legfontosabb újratermelődő nyersanyagnak számító repce termőterülete gyakorlatilag nem változott, az 1.470 e hektár 0,3 %-kal magasabb, mint 2009-ben, de a jelentősen csökkent termésátlag miatt 9,3 %-kal kisebb, összesen 5.705 e tonna a termésmennyiség. Az utóbbi öt év átlagához viszonyítva viszont 6,1 %-kal több.
A többi, Németországban jelentősnek számító kultúra közül az epernél, a spárgánál és a cseresznyénél az előző évhez képest csökkent a termés, ugyanaz érvényes a többi gyümölcs- és zöldségfélénél is. Burgonyából és cukorrépából a következő hetek időjárása még döntő lehet. Almából és körtéből egész Európában kisebb termést prognosztizálnak. Borból az idén jó évjáratra számítanak Németországban.
A termelői árak jelenleg Németországban a 2009. évi alacsony szintnél 50-100 %-kal magasabban mozognak. Kenyérbúza átlagára például szeptember elején tonnánként 195,8 €. A további áralakulást illetően nehéz előre jelezni, mivel jelenleg jelentősek a piaci áringadozások. A takarmánygabonánál a szövetségi szakminisztérium kisebb áremelkedéssel számol, mivel az ellátás sokkal biztonságosabb, mint a kenyérgabona esetében. Ilse Aigner szövetségi szakminiszter asszony kiemelte, hogy a múlt évi alacsony árakhoz képest az idei áralakulás kedvezően hat a gazdák jövedelmére, mert a magasabb termelői árak átlagosan kiegyenlítik a kisebb termés miatti veszteségeket. Természetesen régiónként jelentősek a különbségek, van, ahol komoly jövedelemcsökkenés jelentkezik.
A miniszter asszony szerint a fogyasztók szempontjából semmi ok az aggodalomra, ugyanis az ellátás továbbra is biztosított. Élelmiszert változatlanul igen alacsony árakon lehet beszerezni. Fogyasztói áremelkedést alapvetően csak néhány szegmensnél, mint zöldség- és gyümölcsféléknél nem lehet kizárni. Az ok az, hogy a legtöbb élelmiszernél a mezőgazdasági alapanyag ár aránya a fogyasztói árból nagyon alacsony, a kenyérnél és a sütőipari termékeknél például mindössze 4-5 %.
Gondot jelent viszont a nemzetközi agrárnyersanyag piacokon a fokozódó spekuláció miatti áringadozás, aminek kérdésével nemzetközi szinten foglalkozni kell. A német álláspont szerint, a nyersanyagpiacokon a növekvő ingadozások nem csupán a gazdasági növekedést korlátozzák, hanem mindenekelőtt a fejlődő országokban élő emberek élelmiszerellátását erőteljesen nehezítik. Aigner szövetségi szakminiszter jelezte, hogy a témakört a G20 napirendjére is kell tűzni, és az agrártermékek áringadozása a 2011. januári berlini Nemzetközi Zöld Hét Nemzetközi Agrárminiszteri Csúcstalálkozójának is a központi témája lesz. Meggyőződése, hogy ezen a téren javulás csak közös nemzetközi eljárással lehetséges.
A minisztériumi sajtótájékoztatón kapcsolatos rövid nemzetközi kitekintésre is sor került. Többek között elhangzott, hogy az Európai Unió egészét tekintve átlagos, 279 M tonna gabonatermés várható, ami 5 %-kal kevesebb a tavalyinál. A világ gabonatermése a 2010/2011 gazdasági évben 1,75 Mrd tonna körülire várható. Azon belül 646 M tonna a búza, a tavalyi jó évtől alig, 2 %-kal marad csak el. Terméskiesés elsősorban a Kelet-európai országokban, mindenekelőtt Oroszországban (hőség és tüzesetek miatt) jelentkezik. Az USA-ban viszont jó termést várnak. A világ agrárpiacain – annak ellenére, hogy ebben a gazdasági évben a fogyasztás előreláthatólag meghaladja a termelést – nem jelentkezik ellátási probléma, mivel a legfontosabb termelő- és exportőr államok nagy raktárkészletekkel rendelkeznek.
Említést érdemel még, hogy a német mezőgazdasági érdekvédelmi központ, a Német Parasztszövetség (DBV) augusztus 25-én tette közzé a 2010. évi termésmérlegét. A Szövetség adatai, helyzetértékelése és következtetései alapvetően megegyeznek a szövetségi szakminisztériuméval.
Dr. Sulyok Ferenc
Forrás: VM
