Az elemzők egybehangzó véleménye szerint az alapvető ok viszont egyértelműen az, hogy egy négy hónapra bevezetett tiltást a gazdálkodók és főleg a kereskedők azzal reagáltak le, hogy visszatartják, ill. eltitkolják tételeiket egy esetleg jobb konjunkturális helyzet kialakulásáig. Ily módon a tiltás nem hozta meg azonnali hatását, a belső piaci feszültségek oldására nem szabadultak fel olyan mennyiségű gabonatételek, amelyek érdemileg hozzájárultak volna az ellátottság javulásához.
Az exporttilalom meghosszabbításával kapcsolatosan nyilatkozott az OF Gazdaságfejlesztési Minisztériumának miniszterhelyettese is. Alekszej Lihacsov szerint az export tiltásának meghosszabbítása indokolt, a gabonapolitikában a rövidtávú lépések csak zavart okoznak. Az egész rendszert komplex módon kell kezelni, mind a termelők, mind a felhasználók, valamint az exportőrök érdekeit is figyelembe véve.
A gabonapiaci problémák megoldását fogja szolgálni egyebek között az is, hogy a közeljövőben felszabadítanak több mint 3 millió tonna takarmánygabonát az intervenciós alapokból, a szárazság által sújtott területeken. Ezt már a Mezőgazdasági Minisztérium helyettes vezetője, Szergej Koroljov jelentette be azt is hangsúlyozva, hogy az eladási ár szigorúan rögzítve lesz, és 4500 rubelt tesz ki tonnánként. Egyben arról is tájékoztatást adott, hogy az élelmezési célokat szolgáló gabona intervenciós mennyiségeinek felszabadítása egyelőre nincs napirenden, ugyanis ebből egyelőre van elegendő a piacon. A minisztérium határozott elképzelése, hogy az intervenciós alap fő funkciójának a közeljövőben a piaci árszabályozást kell tekinteni.
Jelena Szkrinnyik orosz mezőgazdasági tárcavezető véleménye szerint a jelenleg meglévő 9,5 millió tonnás intervenciós alapot nem előbb, mint 2011. január elsejétől lehet megnyitni, ugyanis addigra lesznek láthatóak a végleges termés, és a felhasználás közötti összefüggések, akkorra alakul ki a termelés és felhasználás között végleges balansz.
Kenedi Ákos
Forrás: VM
