- Ez kifejezetten telepített méhlegelő – mutat körbe Pecze Rozália, a Syngenta Hungária Kft. fejlesztési igazgatója. - Itt főleg pillangós virágú növények találhatók, például vöröshere, fehérhere, baltacim és szarvaskerep. Ez az összetétel azt szolgálja, hogy a különböző méhfajoknak megfelelő táplálékforrást nyújtson. Amellett, hogy a nektár táplálékként használatos, ezekről a növényekről gyűjtik a pollent is, ami a fiasításhoz szükséges, tehát a következő generáció kineveléséhez.
- Bizonyára vannak már kezdeti tapasztalatok, eredmények.
- Már az elmúlt évben, pár hónapos telepítésen hét poszméh-faj táplálkozott folyamatosan, amiből kettő kifejezetten ritka és védelem alatt álló faj. Ez pedig azt mutatja: az ilyen méhlegelő valóban alkalmas arra, hogy ide vonzza és táplálja a vad rovarokat.
- Ez a kísérlet milyen szerepet játszhat a fenntarthatóságban?
- Egyre fontosabb kérdés az Európai Unión belül a biológiai sokszínűség fenntartása, amit biodiverzitásként is szoktuk nevezni. Ez a méhlegelő-koncepció lehet egy jó példa arra, hogyan lehet intenzív mezőgazdálkodás mellett olyan területeket kialakítani, amelyek odavonzzák a természetes állatpopulációt, és életteret biztosítanak.
- Ezek a szegélyterületek többfunkciósak, tehát nemcsak a rovaroknak jók, hanem más célra is használatosak.
- Igen, a szegélyterületek tulajdonképpen elválasztják az intenzív mezőgazdasági termelést a természeti környezettől. Tehát egy ilyen legelőtelepítés ideális arra, hogy a Natura 2000 területet összekössek egy mezőgazdasági területtel. De lehet több funkciója is az ilyen szegélyeknek, például jól használható az erózió elleni védelemre is.
- A méhészek kezdeti reakciói ismertek már?
- Igen, a méhészeknek tetszik. Sőt, csatlakozni is kívánnak, hiszen több méhésznek van olyan földterülete, amin szívesen termelne nektárt, tehát méhlegelőként használná.
- Gazdaságilag nézve milyen fantázia van ebben a szegélynövényzetben?
- Remélhetőleg az új uniós mezőgazdasági reformban helyet kapnak az ilyen szegélyterületek, és akkor támogatás is lesz rá.
Forrás: Gazdakör
