A genetikai felújítást kihagyó, nem kontrollált és évről-évre ismétlődő utántermesztéssel a vetőmag genetikai értéke leromlik, nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazkodik a szélsőséges időjárási körülményekhez. A visszavetett mag faj- és fajtatisztasága nem garantált, hiszen a vetőmag előállításnál nagy szakértelmet feltételező szelekció nem történik meg. A fajtakevert tételek esetén minőségre, érési időre, betegség fogékonyságra heterogén állomány fejlődik, melynek kezelése nehézzé teszi a termesztést és az áruértékesítést. A nem ellenőrzött, rossz minőségű mag visszavetése annak kockázatát hordozza, hogy a terményben lévő betegségek és magfertőzések aránya nő, a töppedt szemek aránya magas lesz, emiatt a gabona hektoliter súlya alacsony, a csírázó képessége és a biológiai értéke gyenge.
A saját gazdaságban megtermelt vetőmag használata tehát nem feltétlen jelent megtakarítást a gazdálkodó számára.
Fémzárolt vetőmagnál ismert a vetőmag származási helye és használati értéke (garantált tisztaság, csírázóképesség, ezer-szemtömeg). A fémzárolt vetőmagok használata a gazdálkodóknál többlettermést, vagy jobb minőségű és a felvásárlók által keresettebb terményt, racionálisabb műtrágya és növényvédő-szer felhasználást, egészségesebb élelmiszer- és takarmány előállítást tesz lehetővé. A fagy- és szárazságtűrő rezisztens fajták használata révén nő a termésbiztonság, a környezetkímélő technológiák kisebb kockázattal alkalmazhatók
A Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja szerint szakmai szempontból nem szerencsés a fémzárolt vetőmag felhasználásának évről-évre történő csökkenése, hiszen az alacsonyabb terméshozamokat és a terményminőség szintjének süllyedését jelent. Éppen ezért arra biztatunk minden gazdálkodót, hogy lehetőség szerint – saját érdekeit is szem előtt tartva – fémzárolt vetőmagot használjon az őszi vetéseknél.
Budapest, 2010. szeptember 21.
Mezőgazdasági Főosztály
Forrás: VM
