Jelena Szkrinnyik mezőgazdasági miniszter minden fórumon élesen vitatja, hogy bárminemű termékhiány lenne, illetve potenciálisan jelentkezhet. Az ezzel kapcsolatos híreket a média kitalációjának, illetve árnövelő spekulációnak tartja. Egyedül az Oroszországban igen népszerű hajdina terméskiesése okozott némi riadalmat a piacon. A pohánka azért tűnt el ideiglenesen a boltokból , mert spekulációs célokkal mesterségesen pánikot keltettek a hiányáról, és az emberek lényegesen nagyobb mennyiséget vásároltak a megszokottnál. A tárca vezetője a 2010. szeptemberi, Állami Duma előtt folytatott meghallgatáson bejelentette, hogy van elegendő hajdina. Idén várhatóan 450 ezer tonna terem és átlagosan 500 ezer tonnára van igény, de a különbözet könnyen beszerezhető a külpiacokról. Ígérete szerint a boltokat hamarosan feltöltik pohánkával.
A miniszter szavai szerint minden egyéb élelmiszerből a tavalyi átlagot, illetve azt meghaladó mennyiségű termés várható. Az idei évben a 32,7 millió tonna tej az eddig megszokott 7 millió tonnás importtal együtt fedezi a belső igényeket. A hústermékek piacán is stabil a helyzet, a már kialakult 20%-os ágazati eredmény (a sertés és baromfitermelésben) lehetővé teszi a biztos ellátást, s ezáltal gátat tud szabni az áremelkedésnek. Az első hét hónap eredményei alapján a hústermelés 8%-kal, vagyis 369 ezer tonnával növekedett.
Ami a cukorpiacot illeti, a minisztérium előrejelzése szerint itt sem várható hiány. Igaz, a tavalyi 24 millió tonnával szemben csak 22-24 millió tonnás termésre számítanak, de az ország eddig is importált nádcukor alapanyagot, a hiányzó mennyiség legyártható belőle. Az ár stabilitását pedig a világpiaci mozgások figyelembevételével lehet szabályozni az eddig is létező, mozgó importvámokkal. Az ágazatvezető hangsúlyozta, hogy az élelmezési célú gabona mennyisége biztosított, az előző évből származó átmenő tartalékokkal együtt pedig semmi ok nincs a termékhiánytól félni.
Jurij Luzskov, moszkvai főpolgármester ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jelenlegi élelmiszerellátást a kevesebb gabona közvetlenül nem veszélyezteti, de a szarvasmarha tenyésztésre katasztrofális hatása lehet. A takarmányozásra fordítható mennyiség csökkenése, és az azt követő kivédhetetlen áremelkedés sok gazdát fog rákényszeríteni állatai levágására. Megerősítette, hogy a lakosság ellátását közvetlenül nem veszélyezteti a gyengébb terméshozam, de az állattenyésztést, és elsősorban a szarvasmarha tenyésztést több évre visszavetheti.
Szavai szerint egy olyan ország, amelyik igyekszik önellátóvá válni, egy főre minimum egy tonna gabonát kell termelnie , ami Oroszországban optimális esetben 140 millió tonnás termést jelentene. Ehhez képest a várható 60-65 millió tonna tényleg rendkívül kevés, s a helyzeten az átmeneti készletek sem sokat segítenek. Javaslata szerint a kormánynak az export tilalom bevezetésén túl sürgősen hozzá kellene kezdeni a kukorica és a szója importjához.
Kenedi Ákos
Forrás: VM
