- A Német Raiffeisen Szövetség (DRV) és a Humboldt - Egyetem Agrár-közgazdasági Kara közösen az „Agrárszövetkezetek 20 éve – Mérleg és kitekintés” elnevezésű tanácskozást tartott. Azon a DRV elnöke, Manfred Nüssel mellett, beszédet mondott Ilse Agner szövetségi szakminiszter asszony, Udo Folgart, a Német Parasztszövetség alelnöke, valamint a szövetségi szakminisztérium korábbi parlamenti államtitkára, Dr. Gerald Thalheim (SPD), továbbá a bolgár tapasztalatokról a szófiai Világgazdasági Egyetem professzora, Dr. Ivan Bojevsky számolt be. A rendezvény német előadói lényegében mindannyian a német újraegyesülés „sikertörténetének minősítették az egykori NDK mezőgazdasági termelőszövetkezetei (LPG) átalakulási folyamatát és integrálódását a német mezőgazdasági üzemi struktúrába, jóllehet a kezdeti, döntően politikai fenntartások miatt a folyamat nem bizonyult zökkenőmentesnek.
Többek között elhangzott, hogy a 4.500 termelőszövetkezet egyharmada döntött az un. Mezőgazdasági Alkalmazkodási Törvény (LAG) előírásai szerinti átalakulás mellett, ami bejegyzett szövetkezeti jogi formában közös gazdálkodást jelentett. Mára a keletnémet szövetkezetek 85 %-a (852) a Raiffeisen Szövetkezeti Szövetség tagja. Azok teszik ki a Raiffeisen szövetkezetek 31,9 %-át. Az agrárszövetkezeteket családi gazdaságok (jelenleg átlagosan 41 hektár nagyságú) önkéntes fúziójának tekintik, amelyek a piacon sikeresen helytállnak és különösen a strukturálisan elmaradottabb vidéki térségekben fontos gazdasági, társadalmi és szociális feladatokat látnak el. Így például az ottani legnagyobb munkáltatók és adófizetők, a németországi középfokú mezőgazdasági szakképzési helyek 27 %-át ezek az üzemek biztosítják, számos nem mezőgazdasági melléktevékenységet is folytatnak, mint benzinkút, autójavító műhely, helyi bolt üzemeltetése, vagy kommunális és szociális, sport-létesítményeket támogatnak. Az átlagos méretük 1.800 hektár, az új tartományok mezőgazdaságilag hasznosított területének 27 %-át művelik meg. Tagjaiknak száma együttesen 37 ezer fő. Éves forgalmuk 2009-ben 1,8 Mrd €-t tett ki.
Az agrárszövetkezetek számára a legnagyobb veszélyt a 2013 utáni Közös Agrárpolitika tekintetében a közvetlen kifizetések támogatási felső határának a bevezetése jelentené. Ezért azt a hivatalos német álláspont - az új tartományok egységesen, de a Német Parasztszövetség és a Raiffeisen Szövetség is - egyértelműen elutasítja. A rendezvény résztvevői szerint, a globális agrárpiaci nagy kihívásokra is tekintettel, a bejegyzett szövetkezeti jogi formában jelentkező együttműködésnek egyértelmű előnyei vannak, ezért a fennmaradásuk a jövőben is indokolt, és számukra is biztosítani kell az esélyegyenlőséget.
- Ilse Aigner szövetségi szakminiszter asszony október 16-án, a Világélelmezési Napon részt vett Rómában a FAO világélelmezés-biztonsági bizottsága (CFS) október 11-16. közötti ülésén. Többek között kiemelte, hogy az elmúlt két évtizedben a fejlesztés-, ill. segélypolitikában nem eléggé vették figyelembe a fejlődő országokban a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést, jóllehet van érezhető fejlődés. Erre Németország a jövőben nagyobb figyelmet fordít. Az okok között szerepel az ottani kormányok felelőssége is (good governance). Szerinte ezen a területen következetesen tovább kell haladni. A világon az éhezők kétharmada hét országban él, közöttük néhány olyan feltörekvő nagy ország, amelyek saját erőből is jelentős javulást érhetnének el. A CFS reformja lehetőséget kínál a világélelmezés-biztonság új, életképes alapra helyezésére.
- A Német Parasztszövetség (DBV), a Német Mezőgépgyártók Szövetsége (VDMA), valamint a Mezőgazdasági Járadékbank megbízásából negyedévenként jelenik meg az un. Agrár Konjunktúra- és Beruházási Barométer. A Produkt + Markt Piackutató Intézet által összeállított, 1.000 fős minta alapján elvégzett legutóbbi, szeptemberi állapotnak megfelelő elemzés azt mutatja, hogy a német mezőgazdasági termelők körében összességében jó a hangulat. Az aktuális gazdasági helyzet és a jövőbeni gazdasági fejlődés megítélését index formában fejezik ki. A mutató szerint, szeptemberben az index értéke 28,2, míg júniusban még csak 21,0 volt.
A pozitív alakulás fő oka mindenekelőtt a jelentősen megnőtt gabonaárak, valamint a magasabb tejárak, de stabil burgonya-, gyümölcs- és zöldségárak is. Mérséklően hatottak viszont a nyomott sertésárak és a költségnövelő takarmány és műtrágyaárak. Az üzemi formákat tekintve, a legnagyobb mértékű javulás a szántóföldi növénytermesztő, valamint a tejelő szarvasmarhatartó üzemekben következett be, míg a sertéstenyésztő gazdaságoknál romlott az előző negyedévhez képest a megítélés. A következő 2-3 év gazdasági fejlődésének a megítélése nagyjából mindenütt azonosan kedvező.
Az üzemek beruházási hajlandóságában nincs változás, 38 %-uk – ugyanannyi, mint az előző negyedévben – akar beruházni. Az összeg viszont lényegesen magasabb. A következő fél évben a német mezőgazdasági üzemek összesen 7 Mrd €-t akarnak fejlesztésekre fordítani. Ez mintegy 1 Mrd €-val magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. Erőteljes növekedés várható gép- és gazdasági épület-beruházásoknál, továbbá a megújuló energiaforrásoknál (biogáz berendezések).
Említést érdemel, hogy az elmúlt évekkel összehasonlítva, a konjunktúrabarométer 2007 szeptemberében volt a legmagasabb, 39,4 értékkel. Azt követően fokozatosan csökkent, a mélypontot 2009. júniusban érte el, 10,2 indexértékkel. Azóta egyenletes növekedést mérnek.
- Október hónap magyar vonatkozású németországi kereskedelemfejlesztési, értékesítés-ösztönzési eseményként ki kell emelni az Agrármarketing Centrum (AMC) „Magyar Hetek” akcióját a KARSTADT áruház- és a REWE kereskedelmi lánc közös vállalkozásaként működtetett un. PERFETTO élelmiszerrészlegekben, hét berlini és egy magdeburgi KARSTADT áruházban.
Az október 4-16. közötti akcióban 15 magyar élelmiszeripari cég mintegy 100 terméke vett részt. Október 6-án a legnagyobb berlini KARSTADT áruházban szerényebb megnyitóünnepségre is sor került, amelyen az érintett kereskedelmi láncok, ill. áruházak, valamint a berlini magyar nagykövetség képviselői, továbbá az AMC két munkatársa vett részt. Az akció igen kulturáltnak, színvonalasnak bizonyult. Az egyes áruházi élelmiszerosztályokon a kiválasztott magyar termékek jól elkülönített helyeken kerültek elhelyezésre, kellő figyelemfelkeltéssel, megfelelő mennyiségű szóróanyaggal ellátva, magyar zászlók és plakátok környezetében, kóstoltatással egybekötve.
Jóllehet a KARSTADT áruházak élelmiszerrészlegeinek együttes forgalma németországi viszonyokhoz képest szerénynek tekinthető, de az áruházak összforgalma jelentős, nagyon sok vásárló fordul meg bennük, és inkább a jó középkategóriába tartoznak. Ezért a magyar élelmiszerek megjelenítése szempontjából hasznos volt a kiválasztásuk.
- A német agrár- és élelmiszeriparban és a kapcsolódó területeken, beleértve a mezőgépipart, a kivitel mind fontosabb szerepet játszik. Azt támasztja alá a Göttingeni Egyetem és az Ernst & Young könyvvizsgáló cég közös tanulmánya. A vizsgálat szerint, 2015-re ezekben az ágazatokban működő vállalatok a bevételük 45 %-át külföldön szerzik meg. 2009-ben az export hányad a forgalmon belül 36 %-ot tett ki, míg az utóbbi öt év átlaga csak 28 % volt. A forgalomnövekedés éves szinten 6 %-ot jelent. Múlt évben az un. „agribusiness” területen 204 Mrd €-t tett ki az együttes forgalom, ami a jelenlegi ütem mellett 2016-ra a 300 Mrd €-t is meghaladhatja. A német élelmiszeripar exporthányada már jelenleg is magasabb az ipar egészének átlagánál.
- A Szövetségi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint, 2006-2009. között jelentősen mérséklődött a települési, építési és közlekedési célú terület felhasználás növekedése. A jelzett időszak alatt 1.371 km2-rel nőtt ezen terület, ami napi 94 hektárt jelent. Az napi 10 hektárral kevesebb, mint a 2005-2008. közötti növekedés, de messze nagyobb, mint a szövetségi kormány fenntarthatósági stratégiájában megfogalmazott cél, 2020-ig napi 30 hektárra csökkentés. Az utolsó három évben a mezőgazdasági terület 355 km2-rel (0,2 %) mérséklődött, szemben az erdőterülettel, ami nőtt. 2009. december 31-i állapotnak megfelelően, Németország teljes területének 52,4 %-a (187.291 km2) mezőgazdasági hasznosítású, 30,1 %-a erdő (107.534 km2), 13,3 % (47.422 km2) pedig települési, építési és közlekedési célú. Az utóbbi értelemszerűen a tartományi jogú városokban (Berlin, Hamburg, Bréma) a legmagasabb arányú, míg a legalacsonyabb a ritkán lakott Mecklenburg – Előpomerániában (7,9 %). A legnagyobb erdősültséggel Rajna – Pfalz tartomány rendelkezik (41,9 %), a mezőgazdaságilag hasznosított terület aránya pedig Schleswig – Holsteinben a legnagyobb (69,9 %).
- Helmut Brunner bajor élelmezési, mezőgazdasági és erdészeti államminiszter október közepén a tartományi parlamentben mutatta be a - kétévenkénti ütemezésben elkészülő - 2010. évi agrárjelentést. Az adatok azt mutatják, hogy a mező-, erdő- és élelmiszergazdaságot a kapcsolódó területekkel együtt tekintve Bajorország a legfontosabb német tartomány, megelőzte a sokáig első helyen álló Alsó-Szászországot. Bíztató az is, hogy a mezőgazdasági szakmák iránti érdeklődés, a képzésben résztvevők száma töretlen. A mező- és erdőgazdaság bruttó értéktermelése 3,5 Mrd €, és minden 7. munkahely közvetlenül, vagy közvetve ezekhez az ágazatokhoz kötődik. Az együttes forgalom 137 Mrd € nagyságú, ami a teljes bajor gazdaság 15 %-át jelenti. Az utóbbi időben lelassult a strukturális átalakulás, éves szinten a mezőgazdasági üzemek 1,9 %-a szűnik meg. Múlt évben összesen 113 ezer 2 hektárnál nagyobb mezőgazdasági üzem működött Bajorországban, minden harmadik német parasztgazdaság Bajorországban található. Azok átlagmérete 28,4 hektár, de csak 46 %-uk főfoglalkozású. A 3,2 M ha mezőgazdasági és 2,5 M ha erdőterülete 85 %-át teszi ki a tartomány teljes területének.
- A Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal (BVL) október 21-én hozta nyilvánosságra a 2009. évi hivatalos élelmiszerellenőrzések eredményeit. Múlt évben a tartományok élelmiszerellenőrei kereken 545 ezer üzemben 930 ezer kockázatorientált ellenőrzést végeztek és 387 ezer mintát vizsgáltak meg. A Hivatal évenként megjelenő jelentéséből, összehasonlítva a korábbi évekével az állapítható meg, hogy továbbra is alacsony szinten áll a kifogásolások száma, de néhány területen intézkedések szükségesek (például kórházak konyháiban, ottani étel előállítás és szétosztás, vagy vendéglátóhelyeken sonka-utánzatok növekvő felhasználása miatt). A vizsgált üzemek 24 %-ában megsértették a vonatkozó előírásokat, ezért megfelelő eljárás indult. A legtöbb kifogás, ill. szabálysértés továbbra is az üzemi higiénia és a higiéniai menedzsment területén történt. A kifogásolt minták aránya 13,4 %-ot tett ki, ami nagyjából egyezik az előző évivel. Az élelmiszereknél az ellenőrök a legtöbb problémát a hús-, vad- és baromfi termékcsoportnál, valamint az alkoholos italoknál találták (18,0 %), míg a legalacsonyabb volt a kifogásolási arány a gyümölcs- és zöldségféléknél (8,0 %). Az élelmiszerekben a növényvédő szermaradványok esetében a határérték túllépés mértéke a vizsgált mintáknál az előző évi szinten maradt. A hazai eredetűeknél a túllépés 1,5 %, a többi EU tagállamból származó termékeknél 2,9 %, a harmadik országokból importáltaknál pedig 5,5 % volt.
Említést érdemel, hogy a fogyasztóvédelmi ügyekben illetékes miniszterek egy korábbi konferenciáján döntöttek arról, hogy szövetségi szinten egységes, kötelező modell kerül kidolgozásra, ami lehetővé teszi, hogy az ellenőrzési eredmények a fogyasztók számára, azaz közérthető módon is megjelenhessenek (pl. közvetlenül az érintett vendéglátóhelyeken, vagy élelmiszerüzletekben, ill. élelmiszer-feldolgozó üzemekben). A modell keretfeltételeit egy fogyasztóvédelmi munkacsoport már kidolgozta.
- A Német Borexportőrök Szövetségének adatai szerint, a világgazdasági válság miatt a nemzetközi borkereskedelem a múlt évben visszaesett. Az volt a jellemző a német borkivitelre is. A 2009. július és 2010. június közötti gazdasági évben Németország borkivitele mennyiségben 13,8 %-kal, 1,92 M hektoliterre, értékben pedig 11,2 %-kal, 376 M €-ra esett vissza. Némi bizakodásra ad okot, hogy az átlagár, 196 €/hl, az előző évhez képest 6 €-val magasabb. Míg az alacsonyabb minőségi kategóriákban 27 % volt a mennyiségi visszaesés, addig a minőségi boroknál csupán 3,3 % mennyiségben, értékben pedig 3,4 %. Annak következtében a minőségi borok aránya az exportban egy év alatt 56 %-ról 63 %-ra emelkedett. Bár a kivitelben meghatározó a fehérbor (79 %), de hasonlóan a belföldi kereslet alakulásához, a vörösbor export növekszik. Német borok legfőbb piaca hagyományosan Nagy Britannia volt, múlt évben, értékben az USA vette át az első helyet. Az utóbbiba a német borexport 24 %-a került, míg Nagy Britannia 16 %-kal, a harmadik helyen álló Hollandia 12 %-kal részesedik. Jelentős még a Skandináv térségbe és Oroszországba irányuló export, és bár még alacsony szintű, de dinamikusan nő a Kínába szállított német borok mennyisége.
Dr. Sulyok Ferenc
Forrás: VM
