A szövetségi kormány Energiakoncepciója és az Atomtörvény módosítása
Október 28-án a Bundestag a CDU/CSU és FDP koalíciós többség szavazataival maratoni, több mint hatórás, számos névszerinti szavazás után elfogadta a kormány Energiakoncepcióját és az Atomtörvény módosítását. Döntöttek a Nukleáris Fűtőanyagadó Törvényről (KernbrStG) és egy un. Energia- és Klíma-Alap (EKFG) létrehozásáról is, amelybe a szolgáltatóknak 2016-ig összesen 1,4 Mrd €-t kell befizetniük. Ez az összeget az energiahatékonyságra, a megújuló energiákra és a kapcsolatos kutatásokra lehet fordítani. Az Alap kiegészül a CO2 kereskedelemből befolyó forrás 80 %-val, ami alapján 2013-tól klíma- és energiapolitikára évente – a széndioxid ár alakulásától függően – 2-5 Mrd € lesz fordítható.
Az ellenzéki pártok bejelentették, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy megakadályozzák az Atomtörvény módosításának életbe lépését. A Szövetségi Tanácsban, a Bundesrat-ban, ahol a kormánykoalíciónak nincs többsége, négy SPD vezette tartomány közös levélben jelezte Angela Merkel szövetségi kancellár asszonynak, hogy alkotmányossági panasszal élnek.
CDU/CSU kongresszus az őszi ENSZ Nagoya-i és Cancun-i konferenciái előtt
Október 6-án Berlinben. A CDU/CSU Bundestag frakció szervezésében a Nagoya-i, valamint a Cancun-i ENSZ biológiai sokféleséggel (CBD), továbbá klímavédelemmel foglalkozó konferenciáira felkészülés jegyében kongresszust tartottak. A mintegy 300 fős rendezvénnyel a CDU/CSU Bundestag frakció egyrészt azt akarta jelezni, hogy a két kérdéskör milyen fontossággal bír a számukra, másrészről a közvélemény figyelmét felhívni arra, hogy az emberiség sorsának alakulására nagy hatást gyakoroló döntések várnak a japán és mexikói helyszínen. A kongresszus mottója is jelképesen arra utalt, mely szerint: „Az ág, amelyen ülünk, már nem sokáig tart ki”.
Az eseményen előadást tartott, illetőleg a pódiumvitán német részről részt vett többek között a CDU/CSU Bundestag frakció vezetője, a szövetségi kancellár asszony, a Szövetségi Környezet-, Természetvédelmi és Reaktorbiztonsági Minisztérium (BMU), valamint a Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium (BMZ) vezetője. A külföldiek közül említést érdemel az ENSZ Környezetvédelmi Programnak a biodiverzitás és annak közgazdasági hatásaival foglalkozó tanulmány (TEEB) vezetője, a japán Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára és a berlini brazil nagykövet.
Angela Merkel kancellár asszony a beszédében megerősítette azt a klímacélt, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 2°C-on belül kell tartani 2020-ig. Ahhoz a legfejlettebb országoknak kötelező és minősített CO2 kibocsátás csökkentési célokban kell megállapodni, de a feltörekvő gazdaságoknak is hozzá kell járulniuk azzal, hogy az éves káros anyag kibocsátás növekedését korlátozzák. Közölte a szövetségi kormány azon határozatát, hogy 2013-tól az üvegházhatású gázok kibocsátási jogainak kereskedelméből származó pótlólagos bevételeket teljes egészében klíma- és környezetvédelemre fordítják. A kancellár asszony kifejtette továbbá, hogy mivel a biológiai sokféleség megőrzésének a tekintetében nem sikerült megvalósítani azt a célt, hogy 2010-ig lényegesen csökkentsék a kihaló fajok számát, Nagoya-ban ambiciózus stratégiai tervet kellene elfogadtatni a következő évekre, és egyértelmű célokban megállapodni a 2050-ig terjedő időszakra. Egyúttal jelezte, szeretné elérni, hogy 2012-ben alakuljon meg egy Környezetvédelmi Világszervezet, afrikai székhellyel.
A CDU vezetésű BMU és az FDP politikus vezette BMZ – amely utóbbi a német nemzetközi segélypolitika központi kormányzati szervezete, az idei évben 6,0 Mrd € költségvetéssel rendelkezik – miniszterek részvételével lezajlott pódiumvitán a két ENSZ csúcstalálkozó kimenetelét illetően óvatos optimizmus volt a jellemző. A résztvevők szerint, az igazi áttöréshez hiányzik a kellő cselekvési bátorság, és a problémák igazi súlya még nem eléggé tudatosult az emberek többségében.
A Biológiai Sokféleség Egyezményt (CBD) aláírt államok Nagoya-ban, október 29-n befejeződött 10. konferenciáját Németországban mind kormányzati szinten, mind a környezet- és természetvédelmi szervezetek részéről sikeresnek értékelik.
Erdő – Klíma – Konferencia Berlinben
A Szövetségi Élelmezési, Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMELV) október 28-29-én Erdő – Klíma - Konferenciát tartott Berlinben.
A tanácskozás középpontjában az erdőkben és a fatermelésben lekötött széndioxid, valamint a fa, mint környezet- és klímabarát energia- és nyersanyagforrás hasznosítása állt. A rendezvényen két munkacsoportban folyt a munka: 1. Klímavédelem az erdőn keresztül és az erdők alkalmazkodása a klímaváltozáshoz, 2. Klímavédelem a fa, mint ipari nyersanyag és energetikai felhasználásán keresztül. Többek között elhangzott, hogy az erdő és a fenntartható erdő- és fagazdaság pozitívan befolyásolják az éghajlatot, ugyanakkor az éghajlatváltozás is jelentős hatással van az erdőkre. Ezért egyrészt jobban meg kell érteni a kölcsönhatásukat és optimalizálni az erdő és a fa hozzájárulását a klímavédelemhez, másrészt meg kell felelni azon kihívásnak, hogy az erdők felkészültek legyenek az éghajlatváltozásra.
Dr. Kloos államtitkár kifejtette, hogy a németek számára az erdő, szinte a „kulturális identitás része”, és az erdő, mint energiahordozó is egyre fontosabbá válik. Ugyanakkor az erdő szerepe a klímavédelemben még mindig nem eléggé kihangsúlyozott. Ezért is megkezdődtek az egyeztetések egy „Erdő – Klíma-Alap” létrehozásáról, és a szövetségi szakminisztériumban a közelmúltban Klíma - Osztályt is létesítettek. Készül a 2020-ig terjedő időszakra szóló Erdőstratégia, valamint 2011-ben, az Erdők Nemzetközi Éve keretében – amelynek az itteni védnökséget Christian Wulff szövetségi elnök vállalta el – számos szakmai rendezvényre kerül sor, és a kapcsolatos társadalmi párbeszédet is folytatják. Elmondta továbbá, hogy idén december elején, a mexikói Cancun-ban, az ENSZ klímakonferencián az egyik súlyponti kérdés lesz az erdő szerepe, hiszen egyedül a trópusi erdők megsemmisítésének a következménye a globális káros anyag kibocsátás 20 %-a. Jelentős ugyan a véleménykülönbség a fejlett ipari, a feltörekvő, un. küszöbállamok, továbbá a fejlődő országok között, de Németország erőteljesen fel fog lépni az erdők védelme érdekében. Amellett konkrét, projekt formájú együttműködéseket szorgalmaznak, valamint transzparens és „fair” megállapodást az erdőgazdálkodásból származó széndioxid-mérleg beszámítására.
Hamburg „Európa Zöld Fővárosa” 2011-ben
Az Európai Bizottság 2009 óta ítéli oda az „Európa Zöld Fővárosa” (European Green Capital) elismerést. Azt a megtisztelő címet 2011-ben megosztva Stockholm és Hamburg viselheti.
Hamburg tartományi jogú város berlini képviseletén október 26-án tartott ünnepségen egyebek mellett elhangzott, hogy ökológiai szempontból a városok kulcsszerepet játszanak. Európában ma ötből négy ember városokban, vagy azok közvetlen vonzáskörzetében lakik, ahol a legtöbb környezetvédelmi probléma jelentkezik, a káros anyag kibocsájtás több mint 75 %-a onnan származik. (ENSZ adatok szerint, 2030-ban a Föld népességének 60 %-a, 2050-ig pedig már 70 %-a fog városokban élni, ami szám szerint a mostaninak a kétszerese, 6 Mrd főt jelent. Azon belül egyre nő a „mega-városok” száma. Közülük első helyen jelenleg Tokió áll, 36 milliós vonzáskörzettel. Emellett már ma is mintegy 1 Mrd ember lakik az Európán kívüli óriásvárosok körüli nyomornegyedekben. Ezért fontos, hogy megoldást találjanak a fontos ökológiai kérdésekre, és az élenjárók példát mutassanak a többi város számára.
Hamburg esetében a cím odaítélésénél a klíma- és a környezetvédelem területén eddigi tett erőfeszítések, valamint a kapcsolatos jövőbeni célkitűzések játszották a döntő szerepet. Mindez egy összesen 4,3 millió fős vonzáskörzettel rendelkező, igen jelentős iparral, kereskedelmi és szolgáltatási szektorral rendelkező - Berlin után a legnagyobb - német város esetében történt. Hamburgban több mint 500 ipari üzem működik, és Európa harmadik legnagyobb tengeri kikötője. Annak ellenére, a város területének 16,7 % át erdő, pihenő- és egyéb zöldterület borítja. Növekvő ipari városról van szó, mégis jelentősen csökkent a széndioxid kibocsátás 1990 óta. 2020-ig 40 %-os, 2050-re pedig legalább 80 %–os csökkenést akarnak elérni.
Néhány konkrét példa az eddig hozott, vagy tervezett intézkedések közül: A hatalmas tengeri kikötő része a városfejlesztési stratégiának. A várost átszelő autópálya (A7) 3,5 km hosszúságú szakaszát befedik, ami jelentősen csökkenti az ottani zajszintet, valamint azzal egy olyan zöldterület keletkezik, ami összeköttetést jelent az Elba és a nagy városi park között. Hamburg tömegközlekedési hálózata európai viszonylatban példaértékű, ugyanis a város legnagyobb részében 300 méteren belül található busz-, vagy városi gyorsvasúti megállóhely.
A német újraegyesülés a környezetuniót is megteremtette
A német újraegyesülés 20 éves évfordulójára emlékezések keretében, október közepén Bitterfeld-ben környezetvédelmi konferenciát tartottak, amelyen beszédet mondott a korábbi és a jelenlegi szövetségi környezet-, természetvédelmi és reaktorbiztonsági miniszter, Prof. Dr. Klaus Töpfer és Dr. Norbert Röttgen, valamint a rendezvénynek helyet adó tartomány, Szászország - Anhalt mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztere, Dr. Hermann Onko Aeikens. Mindhárman pozitív mérleget vontak az új tartományok környezetvédelmi szanálásáról.
Mint a szövetségi szakminisztérium kapcsolatos sajtóközleménye kiemelte, Röttgen miniszter szerint, a keleti országrész ökológiai szanálása azt mutatja, hogy az nem csak sok pénzbe került, hanem értékeket is teremtett. Ma az új tartományok nemzetközi viszonylatban is referenciarégióknak számítanak a korszerű környezet- és energiatechnológiák tekintetében. Az újraegyesülés idején szakminiszter Prof. Töpfer az egykori NDK „terhes örökségének” környezetvédelmi szanálását a természet számára sikernek minősítette.
Dr. Aeikens tartományi miniszter azt húzta alá, hogy nincs jobb helyszín a környezetunió 20. évfordulójának a megünneplésére, mint Bitterfeld. A város ugyanis a legjobb példája annak, hogy hogyan lehet Európa egyik legpiszkosabb települését korszerű vegyipari központtá átalakítani. A szövetségi kormány hatalmas pénzügyi támogatásával a Kelet-német tervgazdaság gyengélkedő gazdaságát és elhanyagolt környezetét jelképező Bitterfeld mára életképes várossá vált, újonnan kialakított tavakkal és természeti környezettel. A radikális strukturális átalakulás a vegyiparban és a bányászatban természetesen komoly nyomokat hagyott, hiszen több ezer munkahely szűnt meg, de mára Bitterfeld-Wolfen egy jövőképes ipari központ, a vegyipari, környezettechnológiai és energetikai szektorok legmodernebb üzemeivel. Ez utóbbi az új tartományok egészére is jellemző, mivel a környezetvédelmi szanálás odavonzotta a kapcsolatos cégeket.
Meg kell említeni, hogy 1990. július 1-től, a Valuta-, Gazdasági- és Szociális Unióval a Környezetunió is létrejött, mivel a Szövetségi Környezetvédelmi Kerettörvény (Umweltrahmengesetz) kiterjedt az NDK területére is, majd az újraegyesüléskor, ugyanazon év október 3-tól megkezdődött a megvalósítása az Újraegyesülési Szerződésben rögzített „ökológiai életviszonyok egységesítésének támogatásának”. Mindaz nagyon nagy kihívást jelentett, hiszen például a keleti országrész nagy részében az ivóvíz és a levegő nagyfokú szennyezettsége miatt akut egészségügyi veszélyek jelentkeztek, így az ipari körzetekben minden második gyermek légzőszervi betegségben szenvedett, vagy az Elba vízminőségére új, „ökológiailag szétrombolt” kategóriát kellett bevezetni. Az eredeti cél 2000 volt, amikorra el kellett volna érni a Németországon belül egységes magas színvonalú környezetvédelmi feltételeket, ill. körülményeket. Azt az EU támogatásoknak is köszönhetően, előbb megvalósították.
Jelenleg a keleti országrészben átlagosan a víz káros-anyag tartalma 90 %-kal alacsonyabb, Szászország – Anhalt-ban a levegő kéndioxid szennyezettsége 0,5-1 %-a az NDK-beli értéknek, és jelentősen alatta marad a megengedett határértéknek. Az NDK barnaszén bányászati központjaiban, Lausitz-ban és a közép-német területeken mára Európában egyedülálló módon olyan tórendszereket és természeti tájakat, szabadidőközpontokat alakítottak ki, amelyek jelentős turisztikai vonzerővel rendelkeznek.
Dr. Sulyok Ferenc
Forrás: VM
