A cél elérése érdekében új megközelítésekre van szükség, ezért az agrárkutatási tevékenységet fokozni, a kutatások támogatását növelni kell. Az Európa 2020 Stratégia öt célkitűzése közül az egyik a kutatás-fejlesztés feltételeinek javítása, erre az Európai Unió GDP-jének 3%-át kell fordítani. Szükség van a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására is – hangsúlyozta V. Németh Zsolt.
Az államtitkár hozzátette: mindez azért fontos, mert az előrejelzések szerint 2050-re a mostanihoz képest 70 százalékkal nő a világ élelmiszerszükséglete, miközben a fosszilis energiahordozók kimerülése miatt az alternatív energiaforrások iránti kereslet is növekszik. Az élelmiszer- és az energiaipar egymással versengenek a termőföld hasznosításáért. A kétnapos találkozó legfontosabb feladata, hogy a Magyarország és az Európai Unió előtt álló fő kihívásokra választ találjon.
Az „Útban a fenntartható élelmiszerfogyasztás és –termelés felé egy forráskorlátozott világban” című konferenciát az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága a magyar EU-elnökséggel együttműködve szervezte. A rendezvény része annak a kezdeményezésnek, melyet az Európai Unió Agrárkutatási Állandó Bizottsága (SCAR) indított, hogy megoldást találjon olyan problémákra, mint a globalizáció, a klímaváltozás és a természeti erőforrások kimerülése.
A SCAR 2010-ben létrehozta az Előretekintési Szakértői Csoportot (FEG3), melynek feladata a jövőre vonatkozó előrejelzések vizsgálata, a problémák elemzése és megoldási javaslatok megfogalmazása. A FEG3 jelentést készít a várható környezeti problémákról, amelyben meghatározza a fenntartható élelmiszertermelés és egy hosszú távú, alkalmazkodóbb mezőgazdasági rendszer kialakításához szükséges lépéseket. Ez a jelentés az alapja a budapesti konferenciának, melyre a világ minden részéről érkeztek szakértők, hogy megvitassák a kérdéseket.
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon is tekintettel kell lenni arra a tényre, hogy a mezőgazdaság nem csupán áruelőállító, hanem többletfeladatokat is magára vállaló tevékenység. Így például jelentős szerepet játszik a vidéki népesség megtartásában, továbbá fenntartja a kultúrtájat, a jó környezeti állapotot és a helyi közösségeket is.
A nemrégiben elfogadott és közzétett vidékfejlesztési stratégia támogatja a mezőgazdaságban a technológiai változásokat, de segíteni kívánja az agrárkormányzat a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint a családi gazdaságokat is. Ez utóbbit teszi azért, mert ezeknek a gazdasági egységeknek a foglalkoztatási potenciálja négyszerese a nagygazdaságokénak. V. Németh Zsolt mindehhez hozzáfűzte, ahhoz azonban hogy a kis- és közepes vállalkozások, valamint a családi gazdaságok valóban sikeresek lehessenek a szövetkezésnek az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia ezen a területen.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája, MTI)
Forrás: kormany.hu
