A Kárpát-medencei Lovas Hagyományőrző Találkozón az államtitkár hangsúlyozta, hogy a lovas kultúra hagyományainak ápolása, népszerűsítése nemcsak agrárgazdasági szempontból fontos. Hozzátartozik a Magyarországról alkotott kedvező kép fenntartásához. Élénkítően hat a turizmusra, a nemzetgazdaságra, vonzóvá teszi hazánkat a külföldi befektetők számára.
A VM döntései alapján a kormány megalakulása óta gyökeres fordulat történt a magyar vidékpolitikában: központi helyet kapott az állattartók és az állattenyésztés kiemelt támogatása.
A tárca elszánt az állattenyésztés talpra állításában, ezért az ágazat kiemelt támogatásban részesül az európai uniós és a nemzeti forrásokból egyaránt. A nemzeti támogatások mintegy 80 százaléka az állattartókat segíti.
Az államtitkár a lovas ágazat támogatásaival kapcsolatban kiemelte: a VM tenyésztésszervezési feladatokra, ezen belül pedig lótenyésztésre évente 100-150 millió forintot fordít.
2011 decemberének adatai szerint az ország lóállománya ugrásszerűen megnövekedett; jelenleg mintegy 74 ezer állatot számlál. 2011-ben 9 ezerrel több ló volt hazánkban, mint egy évvel korábban. A kancaállomány 4 ezerrel emelkedett, számuk jelenleg 41 ezerre tehető.
A Nemzeti Vidékstratégia-2020 alapelveinek megfelelően a Nemzeti Lovas Program az állattenyésztésen, az állattartáson keresztül segít megőrizni és gyarapítani a vidéki munkahelyeket. Szervesen kapcsolódik a térségi nemzeti programokhoz, különösen a tanyás térségek átfogó fejlesztési programjához – hangsúlyozta Czerván György.
Az államtitkár emlékeztetett: a lovas ágazattal kapcsolatos teendők összehangolását miniszterelnöki megbízott végzi 2011 novemberétől. Horváth László vezetésével készül a Kincsem – Nemzeti Lovas Program.
A kormány célja, hogy a lóágazat gazdasági és társadalmi szerepe megnövekedjen Magyarországon. Lófajtáink magas genetikai értéke világszerte ismert. A nemzedékről-nemzedékre átörökített szaktudás, a lovassportok, a lovasíjászat, a hagyományőrzés, és az egyre népszerűbb lovasterápia számos gazdasági ággal áll szoros kölcsönhatásban. A lovas ágazat fejlesztése tehát döntően befolyásolja a vidék gazdaságát.
Az államtitkár hozzáfűzte: őshonos magyar lófajták jövőjét biztosítja, hogy a génmegőrzés, a biológiai alapok fejlesztése kiemelt része a Vidékstratégiának. Az ország területének mintegy 10 %-át kitevő, hozzávetőleg 1 millió hektárnyi rét és legelő hasznosításával a lóállomány tovább növelhető, megerősíthető a lovak egészségügyi állapota, és lendületbe hozható az elmaradott térségek gazdasága.
Az idén közel 500 lovast várnak a szervezők az I. Európai Huszártalálkozóval egybekötött Nyeregszemlére, melyre 7-8 országból érkeznek huszár hagyományőrzők. A program leglátványosabb eseménye a szombat esti huszár-gála lesz, amelyen a huszárok különböző történelmi korszakok felelevenítésével mutatják be egyenruháikat és fegyverzetüket.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Forrás: kormany.hu
