Az őszi vetésű gabona jobban kikelt, mint az aszályra érzékeny repce, de a februári fagyok a korábbi szárazság miatt kialakult gyenge állományokat tovább károsították. A növények fejlettségén javíthat a következő hetekre ígért csapadék. A tavaszi vetési munkák jól haladnak, lényegében már be is fejeződtek, a gazdák a szokásosnál nagyobb területen vetettek kukoricát és napraforgót, mert az őszi vetésű növényeket - mint a repcét - a szárazság miatt tavaszi vetésű fajtákkal pótolták.
Napraforgó - a tavalyihoz képest 20%-kal nagyobb területen - 616 ezer hektáron, kukorica 1,26 millió hektáron - 2011-hez képest 3 %-kal nagyobb területen - került a földbe. A gazdák cukorrépát 17 ezer, szóját 35 ezer hektáron vetettek.
Elegendő kenyér- és takarmánygabonája lesz az országnak a csapadékszegény időjárás ellenére, sőt még exportra is jut. Búzából az előzetes becslések szerint az idei termés 3,0-3,5 millió tonna körül várható. Hozzátette: az árak magas szinten stabilizálódtak, mozgásukat pedig a világpiac alakulása határozza meg.
Vancsura József, a gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke elmondta: a várható terméseredmények nagy szórást mutatnak. Azokon a területeken, ahol kevesebb csapadék hullott, a termelőknek több pénzt kell befektetniük az eredményes gazdálkodás eléréséhez.
A fordított áfa bevezetése évente mintegy 10-15 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételét
A sajtótájékoztató másik témájáról Czerván György kiemelte: a fordított adózásról szóló törvényjavaslatot május 14-én nagy többséggel fogadta el az Országgyűlés. A mezőgazdasági áfacsalások visszaszorítása érdekében július 1-től a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény-kereskedelemben vezetik be a fordított áfát, így a kukoricára, a búzára, az árpára, a rozsra, a zabra, a tritikáléra, a napraforgómagra, a repce- és olajrepcemagra, valamint a szójababra kell alkalmazni a fordított adózás szabályait.
A fordított áfa bevezetése a tisztességes piaci szereplőket hozza versenyhelyzetbe az áfa-csalókkal szemben. Az intézkedés fehéríti a gazdaságot, és átláthatóvá teszi a gabonakereskedelmet, így a mezőgazdaságban jellemző áfa-csalási módszerek visszaszoríthatóak. Becslések szerint a fordított áfa bevezetése évente mintegy 10-15 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételét.
A mezőgazdaságban előforduló csalások olyan nagyságrendet értek el, ami zavarja az ágazat normális működését, rontja a gazdálkodók versenyképességét és rombolja az adómorált. Szakértői becslések szerint Magyarországon a gabonaágazatban a feketegazdaság aránya 30 százalék körüli.
Mint ismert, a fordított adózásnál az eladóknak nem kell áfát felszámítaniuk az adókötelesen értékesített termények után, így a termékpálya köztes ügyleteinél nincs adófizetési kötelezettség. Az áfát a vevőnek - a végső felhasználónak - kell befizetnie az államnak.
Az államtitkár hozzátette: Romániában a mezőgazdasági tárca tapasztalatai alapján a gabonatermékekkel kapcsolatos pénzügyi visszaélések 90%-a megszűnt. Délkeleti szomszédunk 2011 nyarán vezette be a fordított adózás szabályait. Az intézkedés hatására megduplázódott a gabonafélék kereskedelméből befolyt áfabevétel.
A termelőknél a fordított adózás átmenetileg likviditási gondot okozhat, ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium folyamatosan egyeztet a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Adó és Vámhatósággal arról, hogy a termelők ne negyedévente, hanem havonta készíthessenek áfa bevallást. A kormány forgószeközhitel finanszírozással és adószabályozási eszközökkel segít a gazdák átmeneti likviditási problémáin- hangsúlyozta Czerván György.
A GOSZ nevében Vancsura József kijelentette: a gabonatermelők üdvözlik a fordított adózás bevezetését, mert így az érdekeltségi rendszer változtatásával meg lehet védeni a gazdálkodók érdekeit a tisztességtelen kereskedőkkel szemben.
Az államtitkár újságírói kérdésre elmondta: a fordított áfa a kompenzációs felár rendszerét nem érinti, mert a fordított adózási szabályok kizárólag áfa-alanyok közötti ügyletekben alkalmazhatóak.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Forrás: kormany.hu
