A Humboldt Fórum tanulmányának Magyarországra vonatkozó megállapításai:
- A vetőmag-termesztési ágazat közel 700 millió euroval járul hozzá Magyarország nemzeti jövedelméhez;
- A vetőmagtermesztés körülbelül 60.000 szezonálisan és körülbelül 5000 teljes munkaidőben foglalkoztatott mezőgazdasági alkalmazott számára biztosít jövedelmet;
- Az országban 34.000 hektárnyi területen folyik kukorica vetőmag-termesztés, és a Magyar Vetőmag Szövetség szerint 817 vállalkozás tevékenykedik a vetőmagelőállítási ágazatban;
- A neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerek korlátozása vagy felfüggesztése 10-15%-kal csökkentené a vetőmag termelést egy amúgy is éles versenyhelyzetben. A magyar vetőmag ágazat visszaesése súlyos társadalmi-gazdasági hatással járna a munkahelyek, az export és a nemzeti jövedelem tekintetében;
- Kedvezőtlen forgatókönyv esetén akár felére is visszaeshet a vetőmag-termelési egységek kihasználtsági rátája, ami Európában a kukorica vetőmag hiányát, Magyarországon pedig a vetőmag előállítás fokozatos leépülését okozhatja.
A Humboldt Fórum tanulmányának az Európai Unióra vonatkozó megállapításai:
- A neonikotinoid vetőmagcsávázási technológia elvesztése akár 20-40%-kal csökkentheti az olyan növénykultúrák hozamát, mint a kukorica, az olajrepce, az őszi búza, az árpa, és a cukorrépa – csökkenhet a termelők jövedelme és egyes növények termesztésének fenntartása kérdésessé válhat;
- Az egyes tagállamokban, köztük Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban végzett kutatás kimutatta a mezőgazdaságra és a kapcsolódó iparágakra gyakorolt lehetséges káros hatások mértékét;
- A neonikotinoid csávázási technológia elvesztéséből adódó termelékenységi visszaesést csak oly módon lehetne pótolni, ha Európán kívül további 3 millió hektár területet vonnának be a termelésbe, ami 600 millió tonna CO2-kibocsátással járna;
- Ez a technológiai veszteség öt év alatt akár 17 milliárd euro veszteséget okozhat a mezőgazdaságban és a tágabb értelemben az Európai Unió gazdaságában, 50.000 munkahely kerülne veszélybe – ami Kelet-Európát különösen érzékenyen érintené.
A tanulmány kapcsán a jelentés szerzője, Steffen Noleppa (agripol) elmondta: "Ez a jelentés rámutat, hogy a neonikotinoid vetőmagkezelés megszüntetése súlyos károkat okozna Európa fenntartható élelmiszer-termelésében. Első alkalommal sikerült számszerűsíteni ennek a forradalmi technológiának társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait. Megállapítottuk: hogy enélkül a technológia nélkül jóval alacsonyabb termésátlagokkal és a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének – egyes esetekben visszafordíthatatlan - visszaesésével kell számolnunk.
Magyarországon, ahol a vetőmag termesztés kiemelkedően fontos a neonikotinoidok betiltása vagy felfüggesztése azonnali negatív hatással lehet a mezőgazdaság jövedelmezőségére és a gazdasági növekedésre is.
Becslésünk szerint az EU-ban öt év alatt a gazdasági kár akár a 17 milliárd eurót is elérheti, emellett 50.000 munkahely kerülne veszélybe – nagyrészt a keleti tagállamokban. A károk nem csupán olyan iparágakat érintenének, mint a vetőmag-termesztés, hanem az élelmiszerlánc alsóbb szintjén elhelyezkedő feldolgozókat is, ami további élelmiszer áremelkedéshez is vezethet. A neonikotinoid vetőmag csávázási technológia 1990-es években történt bevezetése óta pozitív hatással van az európai élelmiszer előállítás fenntarthatóságára. Becsléseink szerint több mint évi 2 milliárd euróval járul hozzá a mezőgazdasági hozamokhoz, és 1 milliárd euróval csökkenti az EU termelési költségeit.
Ha ezt a technológiát Európa elveszítené, akkor a hatékony alternatívák hiánya miatt a kevésbé fenntartható, több évtizedes, régi növényvédő szer hatóanyagokhoz kellene visszatérni".
A jelentés elkészítését a Copa-COGECA (Európai Gazdaszervezet), az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) és az Európai Növényvédelmi Szövetség (European Crop Protection Association, ECPA) támogatta, és a Bayer Crop Science és a Syngenta finanszírozta.
További információk a következő címen érhetők el: www.neonicreport.com
