A munkacsoport elfogadhatónak minősítette a múlt héten létrejött, a 2014-2020 uniós keretköltségvetésről szóló politikai megállapodást. Ugyanakkor mindkét fél kiemelte: a jelenlegi időszakhoz képest kevesebb jut az agráriumra, ezért biztosítani kell, hogy minden egyes eurocent eljusson a gazdákhoz. Egyszerűen végrehajtható uniós agrárpolitikára van szükség, amely nem vezethet a gazdák pénzügyi és adminisztratív terheinek a növekedéséhez.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy 2014-ben megfelelő átmenetet kell biztosítani az új rendszerhez, ezért a mostani támogatási lehetőségeket, mint például az átmeneti nemzeti támogatások vagy az elkülönített támogatások, az új agrárpolitika indulásáig meg kell tartani.
Mindkét ország elégedett a szőlőtelepítési jogok megőrzésével és törekszik a cukorkvóta megtartására legalább 2020-ig. A tárgyaló felek egyetértettek abban is, hogy a zöldítés során kerülni kell minden olyan intézkedést, amely növeli a gazdák pénzügyi és adminisztratív terheit, valamint a régiós sajátosságoknak megfelelő végrehajtás érdekében nagyobb rugalmasságot kell adni a tagállamok részére. Az MFF megállapodásban szereplő célkitűzésnek megfelelően kerülni kell a termőterületek termelésből történő kivonását.
A jelenlegi aszályos időjárási viszonyok között különös jelentőséget kap az öntözés hatékonyságának növelése. A magyar álláspont szerint az európai környezet-és klímavédelmi célkitűzések teljesülése érdekében törekedni kell arra, hogy lehetőleg minden erdő, beleértve az állami erdőket, részesülhessen az erdészeti támogatásokból.
A LEADER nemzetközi alap segítségével lehetőség nyílik arra, hogy minél több innovatív együttműködés szülessen a két ország akciócsoportjai között.
Az agrárkörnyezetvédelem és a fenntartható fejlődés szempontjából nagyon komoly jelentőséggel bíró biogazdálkodás megerősítésének egyik kitűnő példája az új francia agrár-ökológiai program.
A francia partnerek megerősítették, hogy nyitottak tapasztalataik megosztására az ökológiai gazdálkodás. valamint a gyógynövény-termesztés, a kisüzemi sajtfeldolgozás, a falusi turizmus, a helyi termék, a helyi piac, a védjegy, a közvetlen értékesítés, a bioenergia-hasznosítás, a borászat, és az eredetvédelem területén is. A két ország együttműködésének hagyományosan fontos területei az agrárképzés, a felsőoktatás, valamint az agrárkutatás. Magyarország bekapcsolódása a montpellier-i székhelyű nemzetközi mezőgazdasági kutatások tanácsadó csoportja (CGIAR) egyezményébe a jövőben várhatóan még nagyobb távlatokat nyithat.
A munkacsoport magyar társelnöke Búsi Lajos, vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár volt, francia társtárcát Eric Allain, Agrárpolitikai, agrár-élelmiszeripari és vidéki területekért felelős főigazgató képviselte.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Forrás: kormany.hu
