A fenntartható mezőgazdasággal, a jövedelmező kukoricatermesztéssel kapcsolatos aktualitásokról, újdonságokról és tervekről számoltak be a terület szakemberei. Témájuk fókuszában ezúttal a kukoricatermesztés legaktuálisabb kérdései, valamint a Magyarországon a lehetőségihez mérten korántsem kihasznált öntözési lehetőségek koordinálása szerepelt. Rövid, ám velős előadásaikban a tudósok a vízkészlet és vízfelhasználás témájában mutattak praktikus megoldásokat, beszéltek az öntözésben és a mezőgazdaságban használatos egyéb technológiai újdonságokról, de a klímaváltozás hatásait és következményeit is megvitatták a jelenlévő gyakorlati szakemberekkel.
Ugyanis egy gazdasági szektor sikerességéhez a tudományos élet, a gazdasági szereplők, a kamara és a kormány együttműködése egyaránt szükséges. Ennek jegyében töltötte meg a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának főépületében lévő II. előadóját 2013. március 13-án több száz, a mezőgazdaság számos területén tevékenykedő termelő, értékesítő, cégvezető, kamarai tag és tisztviselő.
A Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter fővédnökségét élvező rendezvényt Jakab István, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a jogalkotásnak mennyire szükséges hozzájárulnia a hazai mezőgazdaság versenyképességének javításához. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben a tekintetben meghatározó időszakban vagyunk, hiszen egyebek mellet a földforgalmi törvény és az integrációs törvény elfogadása előtt állunk. Hangsúlyozta, mennyire fontos a korrekt, érett párbeszédek folytatása. A konferencia fő témájára, az öntözésre kitérve a politikus elmondta, hogy véleménye szerint a hazai gabonatermelést a jelenlegi 15-16 milliós nagyságról megfelelő öntözéssel évi 20 millió tonnára is lehetne növelni, mivel a magyarországi öntözött területek nagysága ma a 100 ezer hektárt sem éri el. Úgy véli, ennek a helyzetnek a javítását kell szolgálnia a vidékfejlesztési tárca szakmai felügyelete alatt működő vízügyi hivatalnak.
A köszöntést Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke folytatta, aki a kamara megerősítő szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozta a vízgazdálkodási stratégia kidolgozásában éppúgy, mint a termelők és a feldolgozók összefogásában. Véleménye szerint ebből a szakmai partneri viszonyból az egész szektor profitálhat. Azt is fontosnak tartja, hogy a tagok nagyobb értékű szolgáltatást kapjanak az agrárkamarától, mint amennyit oda befizetnek. Ezért is hívta fel a figyelmet a kamarai piacfigyelőre, illetve szorgalmazta olyan könyvek megjelentetését, amelyek nem profitszerzési céllal, hanem tájékoztató jelleggel mutatják be a tudományos eredményeket, és segítenek azok gyakorlati hasznosításában.
Prof. Dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora Magyarország vízkészletének működését magyarázta. Elmondta, hogy évente 114 km33 mennyiség érkezik, amiből elpárolog, beszivárog 52 km3 és távozik 120 km3 , ami több, mint amennyi összességében érkezik. Az édesvíz-felhasználás 612 m3/fő, ami több, mint az éves 598 km3 megújítható készlet.
Magyarország kukoricaexportja tíz év alatt megduplázódott, 3-4 millió tonnára nőtt, ezen a területen Magyarország Európában jelentős szereplő lehet a jövőben. - mondta Prof. Dr. Nagy János centrumelnök, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának (DE-AGTC) elnöke, aki azt is kifejtette, hogy az elmúlt évtizedekben a hazai kukoricahozam olyan ingadozásokat produkált, "amelyeket nem lehet kibírni." Ezért lenne különösen fontos az öntözött területek nagyságát évente 30-50 ezer hektárral növelni, különösen, mert a termőterületek nagysága az elmúlt harminc évben nem változott jelentősen, az éves hozam azonban 3,5 és 7,6 millió tonna között ingadozott. Az öntözött területek nagyságát illetően Magyarország az EU 27 tagállama közül a 26. helyen áll, ami 2011-ben mindössze 73 ezer hektár volt. A mezőgazdaság az időjárásnak nagyon kiszolgáltatott terület, amin csak a vízgazdálkodás, ezen belül pedig az öntözés javításával lehet változtatni.
Ezt követően Buvár Géza, a KITE ZRt. vezérigazgatója a precíziós gazdálkodásról beszélt, nagy hangsúlyt helyezve a differenciálódásra, őt követően pedig Lukács József, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatója ismertette a kukoricatermesztés biológiai alapjait, a legaktuálisabb fajtalista bemutatásával.
A szakmai előadások java a délután során egy másik színültig telt előadóteremben folytatódott. Rövid, ám velős előadást tartott Dr. Marton L. Csaba, az MTA ATK Mezőgazdasági Intézetének tudományos osztályvezetője, Dr. Széll Endre, a Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos osztályvezetője, Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke, valamint Gyenei Ferenc, a Dalmandi Mezőgazdasági ZRt. termelési igazgatója. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma részéről Prof. Dr. Pepó Péter centrumelnök-helyettes, Dr. Rátonyi Tamás egyetemi docens, Dr. Széles Adrienn egyetemi adjunktus, Prof. Dr. Ligetvári Ferenc egyetemi magántanár és Dr. Dobos Attila tudományos főmunkatárs beszélt.
Az előadások fő témája ekkor is a versenyképes kukoricatermesztés és a mezőgazdaság vízfelhasználása, valamint az öntözéses gazdálkodás nagyobb mértékű elterjesztése, öntözött területek arányának növelése volt. Különös hangsúlyt kapott a jelenlegi aszályos időjárási viszonyok között az öntözés hatékonyságának javítása, valamint az aszály által okozott terméskiesés is, de a globális felmelegedés vízkészletekre gyakorolt hatását is elemezték.
A jelenlévők az olyan technológiai újdonságokat is megismerhették, mint az uniós projekt keretében kidolgozott térinformatikai szaktanácsadási információs rendszer, ami a környezetkímélő és hatékony agrotechnikai beavatkozásokat alapozza meg, ami a termőhelyi viszonyok és a termés részletes, táblaléptékű vizsgálatára éppúgy alkalmas, mint az agroökológiai és termesztéstechnológiai paraméterek térbeli-időbeli elemzésére. Emellett az előrejelzésben is megbízható segítséget nyújt, lehetővé téve egy korszerű mezőgazdasági monitoring rendszer működtetését.
Az egész napos konferencia végén az előadók és a jelenlévő érdeklődők az elhangzottak során felmerült kérdéseiket vitatták meg.
