A 2020-ig felvázolandó nemzeti jövőképet szem előtt tartva stratégiai területként elsőként a természeti értékek megőrzésének fontosságát említette, amely elsősorban a védett területek és fajok védelmét öleli fel. Tóth Katalin aláhúzta, fontos az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása és lehetőség szerinti helyreállítása is, amely például a természetes és természet közeli területek koherenciáját biztosító ún. zöld infrastruktúra fejlesztésével foglalkozik. Kiemelte, hazánk több mint 50%-a mezőgazdasági terület, ezért az agrárium külön stratégiai területként szerepelhet az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában. Hozzátette, a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét, mint nemzetstratégiai kérdést külön célkitűzésben célszerű megjeleníteni. Tóth Katalin hangsúlyozta, hogy a kerekasztal-beszélgetésen elhangzott észrevételeket és felvetéseket a lehetőségekhez mérten megpróbálják a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozásakor figyelembe venni. A hozzászólókkal egyetértve kiemelte a szemléletformálás és az oktatás fontosságát, ami nélkül a stratégia megvalósítása hosszú távon elképzelhetetlen.
Magyarországnak is feladata, hogy mind az ENSZ Stratégiai Tervéből, mind az EU vonatkozó stratégiájából feladatokat építsen be saját stratégiájába, különös tekintettel arra, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program hét éves időszaka 2014-ben lejár. A 2013-as év ezért kiemelten fontos, hogy megalapozottan lehessen előkészíteni az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Forrás: kormany.hu
