Zala és Baranya megye települései aprófalvas szerkezetüknek köszönhetően hasonló típusú fejlesztésre szorulnak. Mivel ezek a falvak kis méretük miatt hajlamosabbak az elnéptelenedésre és a munkanélküliségre, ezért a megfelelő vidék- és gazdaságfejlesztés kifejezetten fontos szerepet játszik fennmaradásukban. A tanulmányút éppen erre irányult; a zalai és baranyai kistelepüléseket mind gazdasági, mind pedig közösségi szempontból szeretnék fejleszteni a helyi polgármesterek, illetve mezőgazdasági vállalkozók.
Az út első állomása Alsómocsolád volt, melyet a Dél-Dunántúlon fekvő, 377 fős zsáktelepülésként tartanak számon. A község vezetői számos beruházással igyekeznek javítani az életszínvonalon, az elmúlt évek során több intézmény is létrejött, melyek között helyet kap például a faluház, az erdei iskola, konferenciaközpont és diákszálló is. Mindezek mellett a helyiek civil szervezetekkel, valamint kisebbségi és ifjúsági önkormányzatokkal ápolják a közösségi életet. Az Alsómocsoládon tett látogatás során a résztvevők a fent említett intézményrendszerek és civil szervezetek működésébe nyerhettek betekintést, továbbá megismerkedhettek a település legújabb gazdaságfejlesztési programjával.
„A Zalai Falvakért Egyesület 23 éve dolgozik együtt Zala megyei kistelepülések vidékfejlesztő szakembereivel, polgármestereivel, falugondnokaival, civil szervezeteivel. A velük való közös munkában folyamatosan jelen lévő igény, hogy megértsük a kistelepüléseken élők problémáit és azt a folyamatot, amellyel a problémák megoldásáért tenni képesek leszünk. Alsómocsoládon, Döbröközön és Kisvejkén olyan kezdeményezésekre bukkantunk, melyek mintaként szolgálhatnak a zalai falvaknak is. A tanulmányút résztvevői a program értékelésekor kiemelték többek közt a helyi pénz bevezetését, a szövetkezetek működését, a Praktikák Házát, a turisztikai fejlesztéseket, valamint az ezek mögött meghúzódó tudatos fejlesztői munkát és együttműködéseket, mint számukra is hasznosítható tapasztalatokat.”- mondta Selmeczi Zsófia, a Zalai Falvakért Egyesület projektmenedzsere.
A Magunk kenyerén nevet viselő kezdeményezés - önkormányzat által indított gazdaságpolitikai program különlegessége -, hogy saját forrásokból építkezve próbál javítani az alsómocsoládiak életminőségén és segíti csökkenteni a munkanélküliséget. A lakosság igényeihez igazított program, amely a helyieket bevonva ösztönzi, hogy tegyenek valamit a jobb élet és megélhetés érdekében. A kezdeményezés egyik programpontja az úgynevezett helyi pénz bevezetése, mely 7,5 millió forinttal támogatja a település lakosait. A felhasználás feltételekhez kötött, az említett összegből azonban mindenki részesülhet és különböző szolgáltatásokra, mint például tojásvásárlásra, szobafestésre fordíthatják. A program ötletgazdái az állattartásra is egyaránt összpontosítanak: haszonállatokkal támogatják a családokat, akik később törlesztésképpen az előállított termékek bizonyos részét visszaszolgáltatják az önkormányzatnak.
A tanulmányút következő célpontja Döbrököz volt, mely a Köz- tér-háló családsegítő program egyik helyszíne. A 2012 óta működő kezdeményezés több hátrányos helyzetű településen valósul meg, és célja a stabil, biztonságos élettér megteremtése a rászoruló családok részére, akiket különböző képzésekkel és tapasztalatcserével családsegítő mentorok támogatnak. A résztvevők betekintést nyerhettek a döbröközi Praktikák Háza működésébe is, ahol a készség- és képességfejlesztő szolgáltatások mellett mosoda, konyha és varrósarok nyújt segítséget a szegénységben élőknek.
Utolsó állomásként a résztvevők Kisvejkére látogattak, ahol a helyi gyümölcsfeldolgozó szövetkezet munkáját ismerhették meg. A szervezet a hátrányos helyzetű lakosok foglalkoztatásának támogatására, valamint a helyi termékek előállításának és értékesítésének érdekében jött létre.
A program során az egyes kistelepülések polgármesterei és a helyi közösségek vezetői közös tapasztalatcsere útján igyekeztek megteremteni a megyék közötti együttműködéshez és a jövőben megvalósuló gazdasági fejlesztéshez szükséges feltételeket. A kétnapos tanulmányutat a Darányi Ignác Terv keretein belül az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program által valósult meg.
Zalai Falvakért Egyesület
