A hernyók petecsomóinak számából arra lehet következtetni, hogy a gyapjaslepkék várhatóan elsősorban Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Hajdú-Bihar, Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelennek majd meg tömegesen ebben az évben. A hernyók április-májusban kelnek ki a petecsomókból. A gyapjaslepke (Lymantria dispar) Európában, így Magyarországon is őshonos faj. Tömegszaporodása természetes folyamat, de az egyre szélsőségesebb időjárás, különösen a melegebb idő felerősítheti a jelenséget. 



Legkedveltebb táplálékai a különböző tölgy fajok, de tömegszaporodása esetén gyakorlatilag bármilyen növényen, akár tűlevelűeken is elképzelhető a rágása. Előfordulhat kerti haszonnövényeken is, szívesen táplálkozik különböző almatermésű, csonthéjas, héjas termésű gyümölcsfákon, de megél szőlőn, lombos díszfákon és díszcserjéken is.



A gyapjaslepke tömeges szaporodása 2-3 év alatt magától összeomlik a fellépő táplálékhiány, valamint az őket fogyasztó más rovaroknak, illetve saját kórokozóiknak köszönhetően. A hernyók tavaszi, nyár eleji rágása után a fák újra kihajtanak, ősszel az erdőben járva gyakran már csak a szakértő fedezi fel a korábbi rágás nyomait. A fák nem szenvednek maradandó kárt, legfeljebb egyes, gyengébb egyedek pusztulhatnak el az évente ismétlődő rágás miatt.



A hernyókat erős szőr borítja, amely emberi bőrrel érintkezve elvétve allergiás reakciót – viszkető bőrpírt, esetleg hólyagokat – válthat ki, ritkán orvosi segítségre is szükség lehet. A bőrtünetek általában a szabadidős aktivitás után 8-12 órával jelentkeznek. Mindenképpen ajánlott betartani az alapvető higiéniás előírásokat és elkerülni, hogy a szőrös lepkehernyók érintkezzenek a szabad bőrfelülettel. 



A hernyók elszaporodása elleni növényvédőszeres védekezés elsősorban tüneti kezelés. Erre a megoldásra leginkább akkor van szükség, amikor a hernyók tömeges megjelenése zavarja a környéken élő embereket a hétköznapi teendők elvégzésében, a pihenésében. Erdőgazdálkodási és ökológiai szempontból jelenleg indokolatlan, hiszen ezt a természetes folyamatot emberi beavatkozással nem lehet hatékonyan, kedvező irányba befolyásolni. A rovarölő szeres védekezés ráadásul elkerülhetetlenül negatív hatással jár az erdei életközösséget alkotó fajokra. 

Az ilyen jellegű beavatkozást tehát csak alaposan indokolt esetekben lehet elrendelni, jelenleg a Balaton-felvidék egyes kiemelten veszélyeztetett térségeiben lehet szükség a növényvédőszeres védekezésre a lakosság életkörülményeinek megóvása érdekében.



További információk, és egy ismeretterjesztő fél órás film érhető el awww.erti.hu/gyapjaslepke/ honlapon.

 (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Forrás: kormany.hu