Czerván György megjegyezte, hogy az árvízzel borított terület nagy része szántó, kisebb része legelő. A 10 ezerből mintegy 3 ezer hektárt az árvíz mellékhatásaként jelentkező belvíz öntött el, és 500 hektárt a védekezéshez használva letapostak.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az árvíz sújtotta mezőgazdasági területek és a károk felmérése még tart, pontos országos adatok csak akkor lesznek, ha a védekezés befejeződik.

"A jelentések folyamatosan érkeznek a megyékből, az már most látszik, hogy Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban jelentős károk keletkeztek" – mondta Czerván György.

A 2013-ban mintegy 9 milliárd forint áll rendelkezésre a természeti, időjárási károk mérséklését célzó kárenyhítési alapban, melyből a 2012. január elsején életbe lépett új kockázatkezelési rendszerben az árvízi károk után is lehet pénzt igényelni. Hozzátette, emellett a védekezés során elszenvedett károk kifizetésére egyeztetések folynak a vis major alap felhasználásáról a Belügyminisztériummal, és forrás igényelhető az Európai Szolidaritási Alapból is. Utóbbi azonban mezőgazdasági károk enyhítésére nem, csak a védekezési károk megtérítésére, és új védekező rendszerek kiépítésére költhető.

A napokban megjelent, élelmiszer-áremelkedéssel kapcsolatos hírekre reagálva a Vidékfejlesztési Minisztérium megerősíti, hogy a hazai gabonaárakat alapvetően a világpiaci árak alakítják, melyet számos trend és hatás befolyásol – így többek között a globális terméseredmények, a készletek és nem utolsó sorban a tőzsdei árak alakulása. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy Magyarországon több mint 5,3 millió hektár mezőgazdasági terület van, melyből 10 ezer hektár semmilyen mértékben nem határozza a termés és az árak alakulását. Az élelmiszerek árát számos más tényező befolyásolja az alapanyagok költségén túl, az üzemanyagok árától az energiaköltségekig.

(Vidékfejlesztési Minisztérium)