Elmondta: ezt szolgálja az élelmiszerbiztonsági szabályok felülvizsgálatáról szóló csomag is, amelyet nemrégiben hagyott jóvá az Európai Bizottság. A javaslat megreformálná a szabályokat, valamint az ezzel összefüggő finanszírozást és a hatósági ellenőrzések rendszerét.
Kuster László rámutatott: mivel a vállalkozások versenyképessége fontos, így a szakpolitikai változtatásokon túl a bizottság odafigyelt arra, hogy a vállalkozók terhei az új szabályozással összefüggésben ne növekedjenek, sőt lehetőleg csökkenjenek. Így a termelési környezet kedvezően változhat a vállalkozások számára, miközben a fogyasztók biztonsága nem csorbul.
Kuster László alapvető változásnak tartja a javaslatban az állategészségügy területén az állattartók, a termelők könnyebb piacra jutásának előmozdítását. Szerinte egyszerűbb lesz majd az országok közötti áruszállítás, az állat- és szaporítóanyag-forgalom. De megmarad az a biztonsági háló is, amely garantálja, hogy Európa továbbra is megóvható legyen a nagyobb állatjárványoktól. A hatóságok eszközkészlete ennek érdekében tovább javul.
A növényegészségügy területén elsődleges cél, hogy az EU-t meg lehessen védeni azokkal a kártevőkkel szemben, amelyek még nincsenek jelen a kontinensen, de megjelenésük várható. Hangsúlyozta: a növényegészségügyi szolgálatoknak rendelkezniük kell azokkal az eszközökkel, amelyekkel az ilyen kártevők kártételeit megelőzhetik.
A javaslatról a parlamenti és tanácsi vita 2015-2016-ra zárulhat le, bevezetésre pedig ezt követően kerülhet sor.
A szakértő az Európai Unió élelmiszerbiztonsági gyorsriasztási rendszeréről (RASFF) azt mondta, ez az egyik gyakorlati megvalósítása az élelmiszerbiztonsági jogszabályoknak. A RASFF-rendszer már több mint három évtizede jól működik az unióban, évről évre több a riasztás, ahogy a felderítés hatékonysága nő.
Az EU június 10-én tette közzé legújabb összegzését a RASFF-rendszer működéséről. Az unióban a múlt évben mintegy 8500 riasztást regisztráltak, fele-fele arányban a határellenőrzések, illetve a tagállami kontrollok nyomán.
