A bendő funkciójának optimalizálása javítja az állat teljesítményét. Ez az emésztési egység tartalmazza a komplex anaerob mikróba rendszert, amely az állatok takarmányában lévő anyagok lebontásáért és erjesztéséért felelős. Azonban sok tényező befolyásolhatja ezt a bendő funkciót. Ebben az összefüggésben a közvetlenül adagolt mikrobák (DFMs), mint például az élesztőgombák fontos eszköze a takarmányozási hatékonyság és a teljesítmény növelésének, miközben elkerülhetőek az egészségügyi rendellenességek. Az élesztőgombákhoz pozitívan állnak a fogyasztók, mivel nem okoz humán egészségügyi veszélyeket és nem károsak a környezetre sem. A legutóbbi tej-és húsmarha elemzések kimutatták a Saccharomyces cerevisiae I-1077 előnyeit a hozam és a takarmányozási hatékonyság tekintetében. A szerzők a bendő folyadékban lévő élő élesztőgombák mechanizmusait vizsgálták, különös tekintettel a pH-t szabályozó hatására, a növényi sejtfal lebontó közegének javítására, és megnézték a következményeit a bendő flórára, az állat teljesítményére és az állat egészségére.
A bendő pH-jának stabilizálása
A takarmányok intenzív mikrobiális fermentációja, a bendő pH-jának csökkenését eredményezi, mert illósírsavakat és tejsavat termel. A bendő hosszútávú alacsony pH-ja rontja a takarmányfelvételt, a mikrobiális anyagcserét, a tápanyagok lebomlását, acodosishoz, gyulladásokhoz, laminitishez, hasmenéshez és tejzsír depresszióhoz vezethet. A nagy tejtermelésű tehenek adagjai, amelyek gazdagok könnyen emészthető keményítőben és/vagy cukorban, acidosishoz vezethetnek. Köztudott, hogy a szubakut bendő acidosis (SARA), jelentős anyagi veszteséget okoz és veszélybe kerülhet az állat egészsége is. Nagy mennyiségben etetett bendőben erjedő keményítő, csökkent rostbontást eredményezhet. A rostlebontó baktériumok különösen érzékenyek az alacsony pH-ra. Sauvant szerint, 1%-os szárazanyag (DM) növeléssel bevitt bendőben oldható keményítő, 0,1 egységgel csökkenti a pH-t és ez 3%-kal csökkenti az NDF emésztést. A bendő pH-jának szabályozása tehát alapvetően meghatározza az optimális működését. Élesztőgombával történő pH stabilizálásról gyakran számoltak be. A bendő laktát koncentrációjának csökkenését figyelték meg az élesztőgombákkal a tejelő teheneknél, valamint az in vitro vizsgálatokban.
Előnyös hatások
Bach és mások is beszámoltak róla 2007-ben, hogy az SC-I1077-es törzsű élesztőgombákkal történő kiegészítés megemeli az átlagos bendő pH-t akár 0,5 egységgel Ebben a vizsgálatban nagy változás volt megfigyelhető az állatok táplálkozásában. A tehenek esetében, amelyeknek volt élesztő a takarmányukban, rövidebb volt a két étkezés közt eltelt idő (3,32óra), mint azoknak, akik nem kaptak (4,32 óra). Az étkezési szokások megváltozása segíthet a bendő pH-jának stabilizálásában. Egy soktanulmányos elemzésben 2010-ben De Ondanza úgy találta, hogy a sörélesztő SC I-1077 kiegészítés javította a tejhozamot 1,15 kg-mal naponta (sörélesztő 34,19 kg/nap szemben a kontrollal 33,04 kg/nap). Ugyanakkor a DM felvételre nem volt hatása. Úgy tűnik a sörélesztő a beviteli mintára van hatással nem magára a bevitelre. Ennek eredménye képen, a takarmány hatékonyság javult az élesztő jelenlétében. A tej összetételét általában nem, vagy csak kis mértékben befolyásolta az élesztő kiegészítés.
Hatásmechanizmusok a bendő mikróbákra
Guedes és társai 2008-ban beszámoltak arról, hogy a S. cerevisiae I-1077 megnövekedett in situ NDF bomlást (NDFs) eredményezett a kukorica siló és egyéb zöldtakarmányok etetésekor. Ebben a tanulmányban a teheneket fű, kukorica siló alapú étrenddel etették és a bendő pH-jára nem volt jellemző a szubakut bendőacidozis (SARA). Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a sörélesztő hatását a pH és laktát koncentrációban figyelték meg, az élesztő nem csak az NDFd növelésével képes stabilizálni a pH értéket. Ugyanazt a technikát alkalmazva Chaucheyras-Durand 2010-ben tanulmányozták az azonos élesztő törzsek hatását a rost lebontására különböző rostos szubsztrátok esetében, rostlebontó baktériumok kolonizációjának kinetikáját követve és a bendőben gombákat használtak qPCR segítségével. A vizsgálatban az étrend szilázsból és szénából állt, melynek során nem volt acidosis kockázat. Az eredmények arra utalnak, hogy a S. cerevisiae I-1077-el történő kiegészítés elősegítheti a cellolitikus baktériumok és gombák szubsztrát kolonizációját (F. succinogenes, R. flavefaciens, B. fibrisolvens) amely stimulációjának mértéke a szubsztrát és a mikrobiális fajok természetétől függ. Az egyik fő tényező, amely szerepet játszik a sörélesztő lebontó baktériumokra gyakorolt hatásában az, hogy az élesztősejtek megkötik az oxigént. A legtöbb bendőben lévő mikroorganizmus rendkívül érzékeny az oxigénre. Összességében az S. cerevisiae I-1077 kedvező hatását mutatták ki a rost lebontására a bendőben.
Takarmány hatékonyság
Általánosságban a fokozott takarmány hatékonyságtól jobb rostemésztés volt megfigyelhető, ami jó hatással van az állat bendőjének egészségére és működésére. De Ondarza levonta a következtetés a multi analízisből, melynek során 1 600 tehénnél nőtt az átlagos tejhozam 1,1 kg-mal a sörélesztő etetése következtében. A rövidebb étkezési periódusokkal, sörélesztővel etetett teheneknél a TMR emészthetősége és az emésztés javult. A bendő pH-jának jelentős javulása következett be (6,05 szemben a 5,49) az élesztő hatására, ráadásul a cellolitikus flóra aktivitását is megnövelte, amely gyakoribb étkezésekhez vezetett.
Egyes sörélesztők hatásának modellezése
A rost emészthetőség része a tej modellekben számított takarmány energia értékének (CNCPS, INRA például). A már korábban említett, S. cerevisiae I-1077 használata hatással van közvetlenül a rostemésztésre a rost emésztő mikroflóra fokozásán keresztül és közvetve a pH stabilizálására is. Ennek az adatnak a modellezése a bendő pH válasza és a végső rostemésztés alapján azt mutatja, hogy a várt takarmányozási hatékonyság és a takarmányköltségeken felüli jövedelem (IOFC) a fő táplálkozási helyzetekben irányt mutat a termelőknek és a táplálkozási szakértőknek.
F Chaucheyras-Durand1,2, A. Hall3, L. Dussert1
Forrás: AllAboutFeed, by F Chaucheyras-Durand,A Hall, L Dussert; Lallemand Animal Nutrition, France; INRA UR454 Microbiologie, France; Lallemand Animal Nutrition, USA. 17 Sep 2013
Fordította: Dr. Gergácz Zoltán