Jordán László jelezte: az integrált növényvédelem azt jelenti, hogy a különféle növényvédelmi eljárásokat, például a biológiai és a kémiai védekezést kombinálva alkalmazzák, hogy a minimálisan szükséges növényvédőszer-mennyiség kerüljön a növényi kultúrákra. A magyar gyakorlatban általában már jelenleg is ezeket az elveket alkalmazzák - tette hozzá.

Az elnökhelyettes megemlítette: az integrált növényvédelem alkalmazásával kapcsolatban Magyarországon be kívánnak vezetni egy védjegyet, amely a mostaninál is szigorúbb szabályokat tartalmazna. Ehhez a gazdálkodók önkéntesen csatlakozhatnának. A rendszer kidolgozását már megkezdték.

Jordán László hangsúlyozta, a magyar növényi eredetű élelmiszerek fogyasztása egyértelműen biztonságos. A vizsgálatok alapján a növényvédőszer-maradék évről évre kevesebb bennük. Az idén folytatódott ez a tendencia, amit az is mutat, hogy Európában átlagosan a megvizsgált minták 1,5 százalékát kifogásolják, Magyarországon pedig a kifogásolási arány 0,6 százalék - mondta.

Beszélt arról is, hogy megvizsgálták a növényvédő szerek szerepét a méhpusztulásokban, és arra jutottak, hogy ebben 4-5 százalékban lehetnek felelősek ezek a szerek. A méhpusztulások döntő többségének eszerint más oka van, például az állomány különböző okok miatti legyengülése.

A nemzeti növényvédelmi cselekvési tervet a szakterületért felelős államtitkár a múlt év végén hagyta jóvá. Szalkai Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezető-helyettese ennek kapcsán kiemelte: az élelmiszerbiztonság szempontjából különösen fontos az agrárkörnyezet, így a termőföldek védelme, a talajvédelem, az okszerű és fenntartható integrált növényvédelem, a növényegészségügy.

Forrás: MTI