Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára nyitotta meg a Vidékfejlesztési Operatív Program társadalmi egyeztetésének fórumát. Beszédében kiemelte: „Sokkal koncentráltabb forrásfelhasználást szeretnénk megvalósítani, ami többek között megjelenik abban, hogy a jelenleg futó mintegy 15 operatív program helyett 9 operatív program fogja finanszírozni a következő 7 év fejlesztéseit.”

Az új Vidékfejlesztési Programmal is – csakúgy, mint a Nemzeti Vidékstratégia megalkotásánál volt – a cél az értékes, egészséges élelmiszer előállítása helyi energiából és nyersanyagokból úgy, hogy közben megőrizzük a talaj és ivóvízbázisaink egészségét, az élővilágot, a tájat és a magyar kultúrát; s mindezt úgy, hogy közben a lehető legtöbb ember számára biztosít megélhetést.

Ennek érdekében már 2012-ben megkezdtük a tervezést – emelte ki az államtitkár. Megalakult a Vidékfejlesztési Program szakmai döntéshozó szerve, kialakult a Projektiroda és a 9 munkacsoport, amelyek a programalkotáshoz szükséges szakmai hátteret biztosítják. 2013-ban elkészült a Program a fejlesztési célokkal és prioritásokkal, hogy társadalmi vitára bocsáthassuk. Szeptember 30-án pedig benyújtottuk a társadalmi és bizottsági egyeztetésre szánt változatát, amelyben már a részletesen kidolgozott fejlesztési igények és intézkedéstartalmak, valamint az intézkedésszintű forrásallokáció és indikátorok tervezése is szerepel.

Az eddigi négy elhatárolt támogatási tengely helyett a következő hétéves időszak intézkedéseit 6 prioritás, illetve a hozzájuk kapcsolódó 18 fókuszterület mentén jelöltük ki – folytatta V. Németh Zsolt. A beruházások a kertészet és állattenyésztésre, az élelmiszer-feldolgozásra, valamint a vízgazdálkodásra fognak koncentrálódni. A környezettel kapcsolatos intézkedések kötelező aránya 30%, ennek megfelelően hangsúlyt kell helyezni az agrár-környezetgazdálkodási és az erdészeti támogatásokra, valamint a természeti hátránnyal sújtott területek (jelenlegi kedvezőtlen adottságú területek - KAT) támogatására is.

A korábbi LEADER tapasztalatokra építve, valamint az Európai Bizottság javaslata alapján, a jövőben az állampolgárok helyi szintű bevonásának eszköze lehet a CLLD, amely 6. prioritásként jelenik meg. A CLLD keretei között kap nagyobb szerepet a vidéki szegénység kezelése. Ezenkívül kezdeményezzük, hogy a jelenlegi LEADER Helyi Akciócsoportok bázisán, de kisebb, homogén, gazdaságilag együvé tartozó, de a megyehatárokat át nem lépő akciócsoportok alakuljanak ki – fejtette ki V. Németh Zsolt.

Hazánk 2014-2020 között a Fiatal gazdálkodók, valamint a Rövid ellátási lánc (REL) tematikus alprogram indítását is tervezi, mint különös jelentőségű terület annak érdekében, hogy ellensúlyozza a mezőgazdasági termelők körében fokozottan tapasztalható átlagos életkor növekedését, és biztosítsa a gazdálkodói utánpótlást. A REL pedig rövid ellátási láncok kialakítását, szervezését, promócióját, valamint a termelői részvétel és felkészültség erősítését célozza meg.

A finanszírozási lehetőségek kibővítésével, mint a visszatérítendő támogatások, banki kamattámogatások és a garancia eszközök, nagyobb forrástömeg áramolhat a mezőgazdasági szektorokba. A Bizottság az új tervezési időszakban egyszerűsíteni kívánja az elszámolásokat és a végrehajtást is.

A dokumentummal kapcsolatos véleményeket és javaslatokat még 2013. december 15-éig lehet elküldeni. A végleges programváltozat már a forrásallokációval 2014 januárjában készül el.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium, Miniszterelnökség