Szeretnék elérni, hogy az EU-tagállamoknak legyen lehetőségük eldönteni, hogy beengedjék országaikba a génmódosított növényeket, engedélyezzék azok köztermesztésbe való bevonását – hangsúlyozta az államtitkár.

    Emlékeztetett, hogy Magyarországon szigorú géntörvény van érvényben, amelyet a Közép- és Kelet-Európai országok között elsőként fogadtak el 1998-ban, és az a 2012-es módosítással még szigorúbbá vált.

    Az államtitkár kitért arra, hogy meg kell ismerni a GMO-k egészségre és környezetre gyakorolt hatásáról készült kutatási eredményeket. "Fontos megtalálnunk a módját annak, hogyan tudjuk fenntartani a tiltást a génmódosított növények köztermesztésére" – tette hozzá. 

    A Vidékfejlesztési Minisztérium a közelmúltban az uniós célkitűzéseket és irányelveket figyelembe véve több jelentős dokumentumot készített, stratégiát dolgozott ki a biodiverzitást, ökológiai gazdálkodást érintően. Ezekről GMO-mentesség nélkül nem beszélhetnék, jegyezte meg az államtitkár.

    Tóth Katalin beszélt arról is, hogy a közvélemény-kutatások eredményei szerint a többség elutasítja azt, hogy génmódosított növényeket vonjanak be a köztermesztésbe Magyarországon, és többet szeretnének tudni erről a kérdésről.

    Magyarország jelentős értéke, hogy elutasítja a génmódosított növények köztermesztését – szögezte le Vajda Boldizsár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vezető főtanácsosa. Azt mondta, kutatási eredmények cáfolják a génmódosítást támogatók állítását, miszerint az ilyen növények termesztéséhez kevesebb vegyszerre van szükség. Az életképes gyomok alkalmazkodnak, sőt szaporodnak GMO-vetőmagok alkalmazásánál is – húzta alá.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium nyolc állomásból álló sorozata Budapesten zárul december 5-én.

Forrás: MTI