A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai közlése szerint a fogyasztói árak novemberben 0,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz, októberhez képest 0,1 százalékkal csökkentek.
A 0,9 százalékos éves infláció megegyezik az előző havi adattal, a fogyasztói árak havi csökkenése pedig 0,3 százalékos volt októberben.
A várakozásoknak megfelelő a 0,9 százalékos novemberi infláció. Ennél alacsonyabb, 0,6 százalékos infláció utoljára 1974 februárjában volt. A maginfláció ugyanakkor 3,4-ről 3,5 százalékra emelkedett - mutatott rá Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője.
A szakember az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a meglepetést leginkább az élelmiszerárak emelkedésének markáns mérséklődése okozhatta, ami azonban mégsem tekinthető váratlannak a tavalyinál lényegesen kedvezőbb terméseredmények tükrében. Az élelmiszerárak egy hónap alatt 0,1 százalékkal csökkentek, egy év alatt pedig 0,4 százalékkal növekedtek.
Az infláció a következő hónapokban markánsan mérséklődik az elemző szerint. Az élelmiszerárakra további enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése mellett a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami további lefelé mutató meglepetést is okozhat.
A háztartási energiaárak újabb 11,1 százalékos csökkentése novemberben már kismértékben megjelent, azonban ennek túlnyomó része decemberben jelenik meg, így decemberre az infláció 0,3 százalékra eshet.
A folyamatok hatására az éves átlagos infláció az idén 1,7, jövőre 1,5 százalék lehet - összegezte Suppan Gergely.
Az elemző szerint mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat, ugyanakkor a 3 százalék feletti maginfláció miatt indokolt az óvatosság.
A jelenlegi árazások alapján a monetáris tanács 3,00 százalékig csökkentheti az alapkamatot, de a szakember nem tartja kizártnak, hogy az alapkamat végül e szint alá csökken. Ez azonban a szűkülő hazai hozamfelárak miatt már komolyabb kockázatot jelenthet a pénzügyi stabilitásra nézve.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint is a várakozásoknak megfelelően alakult és kedvező a novemberi inflációs adat. A novemberi rezsicsökkentés teljes hatása a decemberi adatokban jelenik majd meg, így az év utolsó hónapjában nulla százalék körüli infláció várható tavaly decemberhez viszonyítva - közölte az elemző.
Ez azonban döntően egyszeri tételeknek köszönhető, az idei három rezsicsökkentési lépés több mint 2 százalékponttal csökkentette az év per év alapon számolt az inflációt - hangsúlyozta.
Ahogy lépcsőzetesen egyre lejjebb vitték éves alapon az inflációt a rezsicsökkentési lépések, úgy lépcsőzetesen elkezd majd emelkedni a drágulás mértéke 2014-ben - fogalmazott a szakember.
Balatoni András az idei év egészére 1,7 százalékos, 2014-re pedig 2,5 százalékos átlagos inflációt vár.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet: jövőre az ING dinamikus, 2,3 százalékos gazdasági növekedésre számít, ez pedig viszonylag hamar megjelenhet az árakban. A jövő év végére, amikor "kifut" az összes egyszeri hatás, már 3 százalék fölötti éves inflációs rátával számolnak.
Balatoni András kitért arra, hogy a jövő év második felében a keresleti infláció is elindulhat felfelé. A beruházások és a fogyasztás bővülése vagy az import növekedésével, így a külkereskedelmi mérleg romlásával, vagy az infláció növekedésével járhat, a szakember szerint valószínűleg a kettő "keverékére" lehet majd számítani.
Forrás: MTI
