A  cél, hogy olyan különleges minőségű húsok hagyják el az üzemet, amelyek magukban hordozzák a Nagykunság értékeit, az itt élő emberek szorgalmát és tehetségét így minden fogyasztó számára megadják a gasztronómia élményét - hangsúlyozta a miniszter megnyitó beszédében. Mint fogalmazott, a helyben felnevelt és feldolgozott termékek egészségesek, táplálóak és helyi értékkel gazdagítják az élelmiszerkínálatot.

Családok százai számára lesz biztos pont az életében ez az üzem, kisgazdaságok tucatjai tudják növelni versenyképességüket és hatékonyságukat, ha a bérvágásnak, feldolgozásnak köszönhetően magasabb hozzáadott értékkel tudják majd felkínálni a konyháknak, üzleteknek az általuk nevelt jószágokat, ezzel jelentősen csökkenthető gazdaságuk kiszolgáltatottsága is. Ha támogatni akarjuk a helyi termékeket, akkor helyi vágópontokat kell létrehozni. Mert az a miniszter véleménye szerint nem életszerű, hogy valaki az állatot elszállítja 100 km-re, ott levágják, kifizeti a bérvágást, majd visszaszállítja. Így csak hosszú utaztatás és jelentős költség árán tudja a jószágot feldolgozni - hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor.

A miniszter kiemelte azt is, hogy az elmúlt négy évben sikerült az állatállomány csökkenését megállítani. A szarvasmarha létszám 2011 óta folyamatosan nő, tavaly elérte a 789 ezret. A sertésállomány növekedéséért régóta folyik a küzdelem, tavaly már sikerült újra 3 millió fölé emelni a sertések számát. A tyúkállomány csökkenése is megállt, számuk  8 százalékkal nőtt egy év alatt. A vágópont létesítését szabályozó rendelet értelmében vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertést, juhot, kecskét, 20 darab szarvasmarhát, és évente legfeljebb 250000 darab baromfifélét lehet levágni.

Fegyverneken a vágópont saját erőből, hitelből és támogatásból valósult meg: a vágópont nettó bekerülési költsége 85.000.000 forint, a leader támogatás összege 19.876.476 forint volt.

Forrás: Földművelésügyi Minisztérium