Feldman Zsolt hangsúlyozta: a laboratórium tevékenységének elindítása egy olyan fejlesztési munka része, amely a hazai szőlészeti ágazat számára az alapvető fontosságú patogénmentes szaporítóanyag előállítását biztosítja. Hosszútávú cél, hogy stabil alapokon nyugvó, erősebb, jó tulajdonsággal rendelkező fajtákkal, valamint megfelelő kutatási háttérrel rendelkezzen az ágazat.

A NAIK létrehozásával a Földművelésügyi Minisztérium a hazai szőlész-borász társadalom tudományos és a szaktanácsadási tevékenységnek a hátterét szeretné biztosítani – fogalmazott a helyettes államtitkár. Hozzátette: Kecskemét a NAIK szempontjából fontos bázis, hiszen a szőlészeti és borászati kutatóállomás mellett a városban működik a Zöldségtermesztési Kutatóintézet is.

Feldman Zsolt a szőlész-borászati ágazat forrásai kapcsán elmondta: az új európai uniós költségvetési ciklusban 145,5 millió euró támogatás érkezik Magyarországra, szőlőültetvényeink megújítására.

Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere célként fogalmazta meg, hogy a régióban, illetve a vidéken élő vállalkozásokat, magas színvonalú szakmai munkával segítse az intézmény. Kecskemétnek az autóipar fejlesztése mellett stratégiai célja, az agrárium fejlesztése a feldolgozóiparral együtt – tette hozzá.

Szabó Attila, a kecskeméti kutató állomás vezetője ismertette: a beruházás a tervezett 30 millió forinttal szemben 27 millió forintból valósult meg. A korábban bezárt, közigazgatásilag Kecskeméthez tartozó miklóstelepi kutatóintézet laboratóriumát telepítették át Kecskemét-Katonatelepre, az egykori Mathiász-birtokon található kutató állomásra.

Szabó Attila fontosnak nevezte, hogy kutatóhellyel is bővült az intézmény, ahol jelenleg 17-en dolgoznak.

Forrás: Földművelésügyi Minisztérium/MTI