Róma, 2015. február 9. – Az Európai Unió és a FAO közös fokozott erőfeszítései révén az országok, többek között a balkáni államok, felkészülnek egy, a szarvasmarhák, juhok és kecskék között esetlegesen felmerülő ragadós száj- és körömfájás járvány kezelésére.

Az Európai Bizottság a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésért (EuFMD), amelynek titkársága a FAO-nál van, egy széleskörű programot dolgozott ki az európai állategészségügyi szolgálatok kapacitásának megerősítésére, ugyanis egyetlen ragadós száj- és körömfájás járvány is jelentős gazdasági következményeket okozna mind az egyes érintett országra, mind Európa egészére nézve.

Az emberi egészségre a vírus nem jelent veszélyt, azonban komoly kieséseket eredményez a termelésben és a nemzetközi kereskedelemben. Emellett olyan gazdasági következményekkel is járhat, mint a falusi turizmus visszaesése. A legutóbbi ragadós száj- és körömfájás-járvány az Egyesült Királyságban 16 milliárd dollár veszteséget okozott az országnak, továbbá 10 millió juh és szarvasmarha leölését eredményezte.

Az utóbbi években az EuFMD Európa-szerte csaknem 500 állatorvost képzett ki az azonnali reagálás eszközeire, egynapos „sürgősségi reagálási” képzést tartott állategészségügyi szakemberek részére, vészhelyzeti intézkedési tervet dolgozott ki, valamint a tagországokból kiépített egy adatbankot a szimulációs gyakorlatok alatt szerzett tapasztalatcsere biztosítására. 

Kire veszélyes a betegség

A ragadós száj- és körömfájás egy a párosujjú patás állatokat — a lovakat kivéve a szarvasmarhát, bivalyt, sertést, juhokat, kecskét és disznókat veszélyeztető vírusos megbetegedés. Míg az EU tagországok vírusmentesek, a megbetegedés némely Európával határos területen is felbukkan és jelen van csaknem további 100 afrikai, közel-keleti országban és az eurázsiai szárazföld számos területén.   

Az utóbbi időszakban csaknem 40 országban bukkant fel a betegség. Számos esetben drámaian terjedt a fertőzés kontinensek között is, érintve a Közel-Keletet és Észak Afrikát.   

Frontvonalban

A Bizottság kiemelten kezeli a balkáni régiót, amely a vészhelyzetek kezelésének szempontjából az EU-s és nem EU-s tagországok miatt különleges földrajzi helyzetben van, valamint elhelyezkedése révén a régió közelebb van a többi déli és keleti fertőzött országokhoz.    

Az EuFMD segítséget nyújt az országoknak olyan készenléti tervek kidolgozásában és tesztelésében, amelyek lehetővé teszik a gyors helyzetkezelést egy víruskitörés esetén, még mielőtt a megbetegedés továbbterjedne szomszédos állományokra, vagy az állatok szállításával még tovább fertőzne. A fertőzés terjedésének megakadályozására irányuló bármilyen erőfeszítés tekintetében a szomszédos országok közötti együttműködés létfontosságú.  

A közelmúltban ilyen reagálási terveket teszteltek Bulgáriában, Szerbiában és Macedóniában. Az állami állategészségügyi szervek részt vettek az első olyan szimulációs gyakorlatban, amely során mindhárom országban ragadós száj- és körömfájás fertőzött meg állatállományokat. A többi balkáni állam és Görögország megfigyelőként vett részt a gyakorlaton.    

A szimulációs helyzetgyakorlatot az EU finanszírozta, illetve az EuMFD irányította a dán állami állategészségügyi szakemberek támogatása mellett, akik minden ország esetében az értékelést végezték el.

Hogyan működik egy szimulációs gyakorlat

„A gyakorlat célja az volt, hogy teszteljék a management komplex tevékenységét egy esetleges ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése esetén, ide értve az országon belüli és nemzetközi szervezetekkel folytatott kommunikációs kapacitások tesztelését, valamint a fontossági sorrend felállítására való felkészültségüket mind nemzeti, mind pedig helyi szinten — mondta a gyakorlatot követően Keith Sumption, a Bizottság ügyvezető titkára. — A megfigyelőkre nagy hatást tett a gyakorlat végeredménye.”

„A szimulációs gyakorlatok lehetőséget biztosítanak a gyenge pontok feltárására, amelyek katasztrofális következményekkel járhatnak vészhelyzet esetén, illetve felhívják a figyelmet a felkészülésbe való befektetések szükségességére.”

„A balkáni szimulációs gyakorlat nagyon fontos a résztvevő országok szempontjából, mivel a 2011. évi súlyos régiós krízis után, amikor Bulgária kénytelen volt mind a vadállományban, mind a háztáji állatállományban kontrollálni a víruskitörést, ez az első lehetőség a felkészültségi szintjük tesztelésére” — tette hozzá.  

A régió több országának bevonásával lebonyolítandó második szimulációs gyakorlatra a tervek szerint júliusban kerül sor, amely integrálja majd a gyakorlaton szerzett tapasztalatokat és terepmunkát is tartalmaz majd.