A kétnapos fórumon a növényvédelmi terület valamennyi szereplője képviseltette magát. Jelen voltak a hazai növényvédelmi- és agrárkutatás jeles személyiségei, számos akadémikus, a felsőoktatás, az innovatív fejlesztés és kereskedelem, a szakigazgatás, az érdekvédelmi szervezetek és a termelők.

Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát 2013-ban fogadta el kormány, ennek küldetése: az élelmiszerlánc-biztonság javításával mindannyiunk, védelme. A Stratégia jövőképe, hogy mindenkor egészséges, kiváló minőségű, biztonságos termékek legyenek elérhetőek, valamint, hogy ezek előállítása, kereskedelme, felhasználása vagy fogyasztása során az emberek és a társadalom magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítson ¬– fogalmazott köszöntőjében Szalkai Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.

Mint mondta, a hosszú távú közösségi érdekek és a rövid távú egyéni érdekek összehangolása nem valósítható meg az állam tudatos szerepvállalása nélkül. A növényvédelmi hatóság és a növényvédelmi szakemberek együttműködése, és az integrált növényvédelmi rendszerek alkalmazása biztosítja az egészséges, biztonságos élelmiszerek előállítását. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara tagjai a legújabb tudományos eredményeket alkalmazva segítik a gazdálkodókat. A speciális szakértelmet igénylő, előrejelzésen alapuló, okszerű növényvédő szer használat és a környezetkímélő, integrált növényvédelmi módszerek szakszerű alkalmazásával a minimális szintre csökkenthető a növényvédő szerek felhasználása

Az élelmiszerlánc a talajnál kezdődik, ez az első láncszeme az élelmiszerlánc- biztonságnak. Ebből is következik, hogy az egészséges talajok elengedhetetlenek az egészséges élelmiszerek előállításához. A FAO a 2015-ös évet a talajok nemzetközi évévé jelölte ki, az „Egészséges talajok az egészséges életért!” szlogennel.

Forrás: FM Sajtóiroda