Az EU-s és a világpiacon ma már versenyképtelen egy olyan mezőgazdaság, ami elavult eszközökkel, magas költségek mellett csak közepes minőségű és mennyiségű terméket képes előállítani. A digitálisan felvértezett farmok olyan előnyre tesznek szert, amellyel szemben semmilyen támogatási rendszer nem nyújthat védelmet.
A precíziós gazdálkodásról szóló tanulmányok Európában a '90-es évek elején jelentek meg először. Az akkori módszerek leginkább a táblákon belüli különbségek felmérését szolgálták. Mára jelentős változáson ment keresztül a precíziós gazdálkodás, amely így határozható meg: pontosan mért és észlelt információk felhasználásával történő agrotechnikai beavatkozások összessége, amely sok esetben automatikus módon történik.
A precíziós gazdálkodás a hozamtöbblet mellett a költségtakarékosságot, a hatékonyság növelését jelenti. A legmodernebb agrotechnikai, helymeghatározó és informatikai eszközök segítségével homogén vetést eredményez, lehetőséget teremt a művelési menetszám-csökkentére, biztosítja a differenciált input-anyag kijuttatást. A gazdálkodók a különböző – akár űrfelvételeken, légi fotókon, drónok által felvételezett tényeken alapuló – mérőeszközök, szenzorok által gyűjtött adatokat feldolgozva tervezhetik meg és optimalizálhatják növénytermesztésüket. Precízen megtervezhetik a kijuttatandó tápanyag és növényvédő szer mennyiségét négyzetméterről négyzetméterre, előre kialakíthatják a különböző műveletek logisztikáját, így csökkenthető az üzemanyag-felhasználás is. Elkerülhetővé válik az átfedéses művelés, a pazarló vegyszerhasználat.
Összegezve, az okszerű precíziós gazdálkodás biztos velejárója a költségcsökkenés, és kedvező időjárási feltételek mellett pedig a hozamtöbblet is.
Fel kell készülni arra az időszakra, amikor a mezőgazdaság kevesebb támogatásban részesül, vagy egyáltalán nem jut már dotáció a szektornak. Ahhoz, hogy a magyar gazdák versenyképesek legyenek a jövőben, elengedhetetlen az informatikai, illetve infokommunikációs eszközök széleskörű használata. A PreGa konferencián a gazdálkodók többsége egyet értett abban, hogy jelentős hátrányban van még Magyarországon az agrárium jövőjét jelentő precíziós gazdálkodás, amely a legkorszerűbb agronómiai ismeretek mellett az információtechnológia eszközeit hívja segítségül a növénytermesztésben.
A korszerű agronómiai és informatikai eszközök használata akár évtizedes lemaradásokat hozhat be a korábbinál sokkal gyorsabban. Ennek azonban feltétele, hogy a magyar gazdálkodók is megismerjék és használják azokat a komplex és termelésen túlmutató ismereteket, amelyek ezek alkalmazásához elengedhetetlenek. A konferencia résztvevői egyet értettek abban is, hogy ehhez szemléletváltás is szükséges a termelők körében.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke felszólalásában elmondta, a precíziós módszerek általi hatékonyságnövelés és az innovatív technológiák nemcsak a termelésben, hanem az üzleti életben is jelen vannak. Úgy vélte, szükségszerű a fejlődés és az új technológiák adaptálása, a magyar gazdálkodóknak is fel kell ismerniük az idő szavát.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a konferencián dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke, aki szerint „gyerekcipőben“ jár az információtechnológia az agráriumban, így fontos erről beszélni, hogy mindezt a vidékfejlesztési és agrártámogatási rendszerbe is be lehessen majd építeni.
A PreGa – Prercíziós gazdálkodás és digitális trendek a mezőgazdaságban szakmai konferenciát 2016 február 25-ére hirdette meg a szervezők nevében az Agroinform.hu.
Számos előadás anyaga megtekinthető a www.prega.hu oldalon.
Kiállítók:
Agrárin Kft., AgriDron Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft., Agromatic Automatizálási Kft., AXIÁL Kft., Dr. Szabó Agrokémia Kft., ESRI Magyarország Kft., KITE Zrt., KUHN Center Magyarország Kft., PC-Agrár Kft., Robotpilóta Kft.