Emlékeztetett arra, hogy az EU legfőbb kifogása a törvénnyel kapcsolatban, hogy jogi személyek, azaz gazdasági társaságok nem szerezhetnek termőföldtulajdont.

Kifejtette, hogy a szabályozás a középbirtokok megerősítését célozza, annak érdekében, hogy megváltozzon a jelenlegi "duális" magyarországi birtokszerkezet, amelyet néhány óriási birtok és sok apró, "az életképtelenség határán mozgó" kisbirtok jellemez. Hozzátette, ezt a célt kizárólag piaci eszközökkel nem lehet elérni, ezért van szükség a beavatkozásra.

Megemlítette azt is, hogy az EU Bizottság további négy olyan közép-európai országot is vizsgál, amelyek mintaként vették át a magyar jogszabály bizonyos szakaszait.

A másik eljárásban a haszonélvezeti jogok törlését kifogásolja az EU. Az államtitkár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a nem közeli hozzátartozók között termőföldre alapított korábbi haszonélvezeti jogok megszüntetése "a zsebszerződés gyanús" megoldások kizárását célozta. A 2014. május 1-jén hatályba lépett szabályozással sikerült egy "jogi kiskaput" bezárni.

Úgy vélte, hogy a Bizottság által indított hosszadalmas eljárás végül az Európai Bíróság elé kerülhet majd, amely a jelenlegi várakozások szerint 2016 őszén hozhat döntést.

Forrás: MTI