A hazai szabályozást a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége — a vonatkozó közösségi és hazai szabályozás valós tartalmának tanulmányozása helyett — az immár tőle megszokott színvonalon, légből kapott és rosszindulatú vádakkal illette. A tárca fontosnak tartja leszögezni, hogy a hazai szabályozás nem diszkriminatív és nem ütközik közösségi jogba, hiszen általános és minden érintett gazdasági szereplőre azonos rendelkezéseket állapít meg, a szabályok megkerülésének lehetősége teljességgel kizárt. Minden olyan szétválás vonatkozásában, ahol a jogszabályban rögzített objektív feltételek teljesülése esetén és annak eredményeképpen a jogutód cégek előnyösebb helyzetbe kerülnek mint a jogelőd cég szétválás nélkül lett volna, fel kell állítani a „mesterséges feltételteremtés” vélelmét. Természetesen egy szétválás lehet a normális üzleti folyamatok része is, így szükséges lehetőséget biztosítani arra, hogy az érintett vállalkozások a vélelmet tényszerű gazdasági és jogi adatokkal megdönthessék, vagyis bizonyítsák, hogy a szétválás nem csupán a támogatási szabályok kijátszását szolgálja. Amennyiben a vélelmet az érintett nem tudja kellő indokkal megdönteni, akkor a támogatás azon részét, melyet a mesterséges feltételteremtés útján, a közösségi szabályozás céljával ellentétes módon szerezne meg, el kell vonni.
A támogatás-elvonással potenciálisan érintett igénylők köre szinte kivétel nélkül gazdasági társaság, így ők termőföldet csak a földforgalmi törvény rendelkezései alapján használhatnak, az tulajdonukba nem lehet. A cégek szétbontása és a korábban bérelt földterületek megtartása csak az eredeti igénylő szétválása útján lehetséges, hiszen csak ebben az esetben képzelhető el, hogy a jogutód cégek továbbviszik a jogelőd földhasználati szerződéseit (más esetben a jogutódok jó eséllyel elvesztik a területüket, hiszen az előhaszonbérleti joggal más természetes személy rendelkezik), ezért a rendelet is csak ezzel az esettel foglalkozik. A természetes személyek esetében a jogutódlással történő szétválás értelmezhetetlen, az öröklést pedig nem lehet mesterséges feltételteremtésnek tekinteni, így az ezzel kapcsolatosan megfogalmazott kritika is kevéssé átgondolt.
Tekintettel arra, hogy a Kormány döntését a támogatáselvonás alkalmazásáról az 1437/2014. (VII. 31.) Korm. határozat rögzítette, fontos látni, hogy igazából csak ezen időpontot követően reális azt feltételezni, hogy egyes cégek a szabályozás kijátszását kezdik el érdemben vizsgálni. Mivel egy szétválás gazdasági és jogi előkészítése több hónapos folyamat, a jogalkotó azzal a megengedő feltételezéssel élt, hogy a 2014. november 1. előtt meghozott szétválásról szóló formális közgyűlési vagy taggyűlési döntéssel kapcsolatos előkészületeket már a Kormány döntését megelőzően szükségszerűen meg kellett kezdeni, így ezekben az esetekben az ellenbizonyítás módja is egyszerűbb, viszont ezen időpont után már kevéssé életszerű azt feltételezni, hogy a szétválásról szóló döntésben a degresszióval kapcsolatos kormánydöntés ne játszott volna szerepet, így ezekben az esetekben az ellenbizonyítás elfogadásához is részletes és alapos vizsgálat szükséges.
Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a tárca a szabályozás véglegesítése előtt az összes szükséges konzultációt és egyeztetést lefolytatta, és azok eredményét lehetőség szerint figyelembe is vette, és csak mindezeket követően adta ki azt a rendeletet, melyet minden szempontból a legmegfelelőbbnek talált.
Forrás: kormany.hu
