Párizs, 2015. július 1. – Bőséges termés a gabonák esetében, megnövekedett termelékenység és visszafogott ütemű növekedés a kereslet terén – minden tényező adott a mezőgazdasági termékek árainak fokozatos csökkenéséhez. Mégis, az árszint várhatóan nem megy az alá, amit a kétezres évek elején tapasztaltunk, állapítja meg a legfrissebb mezőgazdasági előrejelzés, amit az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) közösen jegyez.

Az olcsóbb olajnak köszönhetően csökkennek az élelmiszerárak (alacsonyabb energia- és műtrágya kiadások révén) és egyúttal az ösztönzés is bioüzemanyagok előállítására gabonából.

Az OECD-FAO Mezőgazdasági kilátások 2015-2024 a mezőgazdasági termékek kereskedelmében sokkal lassabb bővülést valószínűsít, mint a jelenlegi időszakban, miközben a világ össztermeléséből és a fogyasztásból való részesedése nem változik. A mezőgazdasági termékek egyre inkább néhány nagy exportáló országnál koncentrálódnak, olvasható a jelentésben, ami a nemzetközi piacok megfelelő működését még inkább középpontba állítja.

Államok egy viszonylag kis csoportjának ilyen szintű szerepnövekedése komoly piaci kockázatokat rejthet magába, gondolva itt például a természeti katasztrófákra vagy korlátozó piaci intézkedésekre.

Emelkedő népességszám, jövedelemszint, élelmiszer-fogyasztás és a városiasodás, azaz általánosságban jelentős változások a kereslet terén, ezekre számíthatnak a fejlődő országokban élők. A lakosság étrendje változatosabb lesz, ahogy egyre elérhetőbbé (és népszerűbbé) válnak az állati fehérjék a keményítőtartalmú termékek rovására. A hús és tejtermékek ára ezért a gabonákhoz képest várhatóan magas lesz. Ez utóbbiakon belül az állati takarmányként használt szemes gabonák és olajos növények drágulását jósolja a jelentés.

A jelentés párizsi bemutatásának alkalmából az OECD főtitkára, Angel Gurría a következőt nyilatkozta: „A mezőgazdasági kilátások kedvezőbbek, mint az elmúlt években, elégedettségre még sincs okunk, mert nem zárhatjuk ki az újabb árcsúcsokat a közeljövőben sem.”

„A kormányoknak érdemes kihasználni a jelenlegi kedvező körülményeket a termelékenységet és innovációt ösztönző intézkedésekre, hogy a veszélyekre jobban felkészülhessünk és hogy a stabilabbá váló mezőgazdasági rendszerekből mind a fogyasztók, mind a termelők profitálhassanak,” hangsúlyozta.

A FAO főigazgatója José Graziano Silva üdvözölte a jelenés egyik megállapítását, hogy a fejlődő országokban további javulás várható az élelmezés terén, hozzátéve, hogy a kevésbé fejlett térség „továbbra is nagy lemaradásban lesz, ami további aggodalomra ad okot, mert az éhezés ezen országokban nem tűnik el.”

„Miközben a helytelen táplálkozás téma lett: a fejlődő országok a túlsúllyal, elhízással és egyéb táplálkozásból fakadó betegségekkel kénytelenek szembenézni,” tette hozzá.

A legfontosabb terményekről

Az elmúlt két év alatt felgyűlt gabonakészletek a kedvező olajárakkal együtt rövid távon a gabonafélék árának csökkenéséhez vezetnek. Távolabbra tekintve az időben azonban az egyre dráguló termelés és a stabil kereslet ellentétes hatása érvényesül inkább.

A fehérjelisztek térnyerése miatt bővülés várható az olajnövények termelésében, jósolja a jelentés, ami megnöveli ennek terméktípusnak a jelentőségét és, főleg Brazíliában, a szójatermelés további terjedéséhez vezet.

A fejlődő térségben tapasztalható magas kereslet a cukor iránt felhatja a jelenlegi alacsony árakat és további beruházásokat generálhat az ágazatban. A piaci struktúrák alakulása erősen függ a cukor és az etanol brazíliai profitabilitásától, lévén a legnagyobb termelőről van szó, miközben a vezető ázsiai cukor-előállító országok termelésében tapasztalható ciklikusság miatt egyensúlytalanságok sem zárhatók ki.

A húságazatban változásokat prognosztizálnak a szakértők: a kedvezőbb takarmányárak javítanak a szektor jövedelmezőségén, ami az elmúlt évtizedben ki volt téve a magas és gyorsan változó takarmányozási költségeknek.

Világszerte, 2024-re a halászat várhatóan 20 százalékkal bővül, miközben a haltermelés mennyiségben meghaladja a halászat teljes volumenét a periódus végére.

A tejtermékek exportja tovább koncentrálódik a legjelentősebb exportőröknél (Új-Zéland, Európai Unió, Egyesült Államok és Ausztrália), amely országokban a belső piaci bővülés lehetőségei korlátozottak.

Kína nagy mennyiséget hív le a pamutkészletekből, az árakat ezzel nyomás alá helyezve, de hosszabb távon az árszint elemzők szerint visszaáll és stabilan tartja magát. 2024-re sem haladják meg sem a tényleges sem a nominális árak a 2012-2014-es szintet.

Az etanol és a biodízel lassabban bővül az előttünk álló évtizedben. A termelés mértékét befolyásolja a legfőbb előállító országok politikai elkötelezettsége is. Az alacsony olajárak mellett a bioüzemanyagok kereskedelme továbbra sem lesz túl jelentős.

Brazil kilátások

Brazíliával, ahol az ázsiai keresletnövekedés miatti kereskedelmi bővülés leginkább érezteti hatását, az OECD-FAO Mezőgazdasági kilátások 2015-2024 kiemelten foglalkozik.

A brazil mezőgazdasági növekedés mögött több jelenség, a termelékenység, és egyúttal a termésátlagok javulása, a termőterület bővítése és az állattenyésztés intenzívebbé válása áll. Átfogó reformok és a támogatások átstrukturálása a termelékenységet fokozó beruházások felé, például az infrastruktúrába, segítenek ezen lehetőségek kihasználásban, akárcsak a kereskedelmi megállapodások, amik a külpiacokhoz jutást támogatják.

Brazília komoly eredményt ért el az éhezés és a szegénység csökkentésében. Egyre több lehetőség adódik a szegénység elleni küzdelem folytatására a mezőgazdaság fejlődése révén, főleg egyes élelmiszerek és nagyobb értékű termékek, mint a kávé, kertészeti termékek és trópusi gyümölcsök termesztőinek.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a brazil mezőgazdasági fejlődés elérhető fenntartható módon is. Az újabb termőterületek bevonása helyett a jobb termelékenység adja majd a kínálat bővülését, a természeti erőforrásokat különböző környezetvédelmi kezdeményezésekkel kímélhetik meg, mint például fenntartható növénytermesztési módszerek, a túlhasznált vetési terület legelővé alakítása vagy a növénytermesztés és állattenyésztés integrációja.