Gál Péter felidézte: az ágazat szereplői 2010-ben arra kérték a kormányt, hogy a szőlészetet és a borászatot kiemelt ágazatként kezelje, ami véleménye szerint megvalósult. Megjegyezte: hathatós segítséget jelentett az is, hogy egy évvel ezelőtt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát (HNT) szakmaközi szervezetként ismerte el a földművelésügyi miniszter, kiszélesítve a szervezet jogkörét.  

A helyettes államtitkár a szakmaközi szervezet munkájának eredményességére példaként hozta a piacszervezési intézkedések közül az ellenőrzési díj bevezetését, amely megteremtette az anyagi alapjait a földrajzi jelzés nélküli borok többlet ellenőrzésének.

Emellett a szervezet célkitűzései között szerepel, hogy összegyűjtse a szakmai véleményeket, és így az ágazat szakmai álláspontját közvetítse a döntéshozóknak - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Tornai Tamás, a HNT elnöke a szakmai szervezet eredményei között említette az árprognózis elkészítését, ami orientálja a piaci szereplőket. Ugyancsak a szervezet működésének eredményei közé sorolta, hogy a borimport évi 750 ezer hektoliterről 350 ezer hektoliterre csökkent, miközben a magyar bor export átlagára 40 százalékkal nőtt.

Kiemelte, hogy a szervezet kezdeményezésére egyszerűbb lett, kevesebb terhet ró a termelőkre az adminisztráció.

Hangsúlyozta azt is: a termelők kezdik megérteni, hogy a verseny nem a termelők és felvásárlók között zajlik, hanem a polcokon, amikor a fogyasztó eldönti milyen bort választ.

Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának, illetve a Szőlő bor és pálinka albizottság elnöke arról beszélt, mint jogalkotó úgy látja: hasznos volt a HNT szakmaközi szervezetté minősítése, mert egységes szakmai álláspontot tud közvetíteni. Most is napirenden van két olyan kérdéskör, amelyek érintik az ágazat szereplőit, az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerben (ekáer) a szőlőszállítás szabályainak tisztázása és az új jövedéki törvény, amely még az őszi ülésszakon az Országgyűlés elé kerülhet - mondta  elnöke.

Forrás: MTI