Az akadémikus felhívta a figyelmet arra a helyzeti előnyre, amelyet hazánk számára a gazdag termőtalaj és a bőséges víz jelent. Skandináviában például a gránitot csupán 3-4 centiméter vastagságban borító talajon gazdálkodnak, a félsivatagi-sivatagi éghajlatú Izraelben pedig az öntözésnek köszönhetően sikerült világhírű mezőgazdaságot kifejleszteni. Míg Izraelben évente 2 milliárd köbméter vizet használ a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság, addig Magyarországon 5,6 milliárd köbmétert. Viszont a közel-keleti országban ennek 58, Magyarországon 5 százalékát fordítják mezőgazdasági célra, főként öntözésre – idézte a Világbank adatait Balázs Ervin.
A színvonalas kutatás nagyban elő tudja segíteni, hogy az ország versenyképesen jelenjen meg a nemzetközi agrárpiacon. „Például az idei év nagyon jól alakult a gabona szempontjából, 5 tonna/hektár volt a termésátlag, és a termés minősége is jó. Azonban ahhoz, hogy ezt tartani tudjuk, új nemesítési stratégiák alkalmazására van szükség a legkorszerűbb módszerek felhasználásával. A másik szempont az, hogy 2015-öt is a szélsőséges időjárás jellemezte, több rekordot döntött a hőmérséklet. Ilyen hőségek ugyan voltak az ötvenes években is, ám a nemesítési stratégiával és magával az agrotechnikával föl kell készülni arra, hogy miként tudjuk ilyen extrém körülmények között gazdálkodni” – magyarázta Balázs Ervin.
A tudós arra emlékeztetett, hogy a melegedő klíma miatt néhány kártevő ugyan háttérbe szorul a földeken, de jönnek helyettük újak: „A gabonafélék esetében az elmúlt időszakban a sárgarozsda jelent meg itthon, tönkretéve néhány kiváló nemesítésű búzánkat, gyakorlatilag eltüntette őket a piacról. Az elmúlt évtizedben közel száz új kórokozó jelent meg Magyarország növényvilágában, illetve az Európai Unióban. A Schengeni Egyezmény értelmében csak a külső határokon van növényvédelmi szolgálat, tehát ha a kórokozó egyszer valahol bekerült az Unióba, akkor az egész területén elterjedhet.”
Az intézetben folyó kutatásokról szólva elmondta: a csírázás mechanizmusa világszerte és Magyarországon is az egyik legintenzívebben vizsgált téma az agrártudományban. Az MTA ATK munkatársai arra a látszólag egyszerű kérdésre keresik a választ, hogy a nagyon változatos, sokszor kifejezetten előnytelen körülmények ellenére is miért képes kicsírázni a növény. További kérdés, hogy miként lehet ezt a folyamatot úgy segíteni, hogy a búzának, kukoricának biztosítsunk helyzeti előnyt a gyomnövényekkel szemben. „Munkatársaim olyan géneket azonosítanak, amelyek kulcsszerepet játszanak a csírázás mechanizmusában. Vannak olyan nemrég fölfedezett jelmolekulák, amelyek serkentik a csírázást. Ha egy ilyen anyaggal lepermetezzük a kukoricatáblát még azelőtt, hogy a kultúrnövényt elvetnénk, akkor a gyomok elkezdenek kissé gyorsabban nőni. Ekkor ezeket egy úgynevezett totális gyomirtóval kipusztítjuk, vagyis megoldottuk a vetés előtti gyomszabályozást, jöhet a kultúrnövény” – magyarázta Balázs Ervin. Ennek elérése érdekében meg kell érteni, hogyan indul be a csírázás a szikkadt magban, amely fölveszi a vizet, majd kifejlődik a gyököcske, a hajtás. A vízfelvételt befolyásoló gének szabályozásával pedig el lehet érni, hogy a fejlődésének kezdeti szakaszában erősítsük meg a növényt. Az MTA ATK kutatói a korszerű molekuláris biológia egyik speciális technikájával, a microarray módszerrel állapítják meg, hogy a csírázás közben melyik gén aktív, és melyik nem – magyarázta az akadémikus.
Forrás: MTA Sajtó
