A milánói expó magyar pavilonjában szeptember 28-án kezdődő Hungarikum héten az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szakmai irányításával mutatják be a legnépszerűbb magyar mézeket a nemzetközi közönségnek. A kiállításra látogató Zsigó Róbert államtitkár elmondta, hogy a felügyelete alatt működő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal rendszeres vizsgálatai szerint a hazai kereskedelemben kapható termelői mézek élelmiszerbiztonsági szempontból kiváló minőségűek és GMO-mentesek. A hatósági ellenőrzéseken túlmenően a magyar méhészek többségét tömörítő OMME saját hatáskörben is ellenőrzi a mézek minőségét és eredetiségét, a termékek megfelelőségét pedig a csomagoláson elhelyezett zárszalaggal tanúsítja. Többek között a folyamatos ellenőrzésnek is köszönhető, hogy a magyar méz a nemzetközi piacokon is keresett és versenyképes termék. A legnépszerűbb mézfajta továbbra is az akácméz, amely a megtermelt mézmennyiség - sokévi átlagban - 40-50 százalékát adja.
A Magyarországon évente megtermelt mintegy 20 ezer tonna méz háromnegyede a nemzetközi piacokon, elsősorban Olaszországban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban talál gazdára. Az Unión belüli mézkereskedelemből Magyarország körülbelül 25 százalékban részesedik.
A kiváló minőségű magyar méz nemcsak az egészséges táplálkozáshoz, hanem a hagyományőrzéshez is hozzájárul. A méhészet Magyarországon olyan tradíciót és egyben kultúrát képvisel, amely a kiváló minőségű élelmiszerek előállításában elengedhetetlen.
A növények megporzásával a méhek felbecsülhetetlen értékű hasznot hajtanak a nemzetgazdaságnak – hangsúlyozta az ágazat jelentőségét Zsigó Róbert, és hozzátette: ma Magyarországon mintegy 1,11 millió méhcsalád él és velük több, mint 20 000 méhész foglalkozik. A magyar méhészeti ágazat a 2013-2016-os időszakban 4,2 milliárd forintnak megfelelő euró támogatásban részesül, amelyből az uniós és a nemzeti rész aránya 50-50 százalék.
A világkiállítás remek alkalmat teremt a tapasztalatcserére. Olaszország elsőként ismerte fel a helyi tradicionális ételek fontosságát, azok bevezetését a közétkeztetésbe és az étkezési kultúra iskolarendszerben történő oktatását. E témának idén különös aktualitása van hazánkban, hiszen 2015 a helyi termék éve.
Forrás: FM Sajtóiroda